Drábik János – Miért erősebb az iszlám mint a kereszténység?

dr. Drábik János

miért erősebb az iszlám, mint a kereszténység? 

Európa elözönlése migránsinvázióval

A müncheni FOCUS hetilapnak adott interjújában Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy „az iszlámvallás- és kultúra nem olvad össze a keresztény vallással és kultúrával; egy másmilyen életformáról van szó. Nem olvasztótégely jön létre, hanem multikulturalizmus, egymástól elválasztott társadalmakkal, amelyet Magyarország nem akar”. A magyar miniszterelnök szerint „Európa egy életforma, amelynek része a gondolat- és a vallásszabadság, a jogegyenlőség, a férfiak és nők egyenlősége. Ezek kulturális értékek, amelyeket meg kell védenünk. Most Európában párhuzamos társadalmak jönnek létre, amelyek nem akarnak igazodni ezekhez az értékekhez”.

Orbán kitér arra is, hogy miért az iszlám kultúra erősebb ma, mint az európai. Válaszol is rá, hogy azért erősebb az iszlám, mert jobban tiszteli az életet és nagyobb értéket tulajdonít a családnak, amit a demográfiai mutatók is jeleznek. „A magyarok érzik a csontjaikban a 150 éves oszmán uralmat, amelynek idején egy muzulmán és egy magyar világ létezett. Franciaországban járva ennek modern változatát látni. Így azt ugyan nem lehet tudni, hogy az integráció sikere eleve kizárt-e, de a példák azt mutatják, hogy az integráció eddig nem sikerült. Az iszlám soha nem volt Európa része, hanem bejött ide, és szellemi értelemben nem tartozik Európához”.

Olvasás folytatása

Hogyan jött létre az Iszlám? Igaz-e, hogy a Vatikán közreműködött az iszlám létrehozásában?

dr. Drábik János

Hogyan jött létre az Iszlám? Igaz-e, hogy a Vatikán közreműködött az iszlám létrehozásában?

Az elektronikus változatban publikált Spektrum Magazine[1] 2002. augusztusi számában közzé tette a The Creation Of Prophet Muhammad (Mohamed próféta megteremtése) című tanulmányt, amelyet Alberto Rivera korábbi jezsuita pap írt. Alberto Rivera a Vatikánban tudomására jutott információkat 1988-ban publikálta. Ekkor adta először közre mindazt, amit beavatott jezsuita papként a tudomására hoztak a katolikus egyház központjában. Rivera később kilépett a jezsuita rendből és protestáns lett. Ezt követően számos sikertelen kísérlet történt az élete kioltására. Hirtelen halálát végül is ételmérgezés okozta.

A jezsuita bíboros Augustine Bea a Vatikánban őszintén elmondotta a beavatottaknak, hogy a római-katolikusok mennyire szerették volna Jeruzsálemre is kiterjeszteni befolyásukat a III. század végén. A Szentföld központja felbecsülhetetlen értéket jelentett a számukra. Ezért született meg az az elképzelés, hogy létre kell hozni egy olyan erőt, amely képes ezt a feladatot teljesíteni. Így esett a választás Izmael[2] gyermekeire, az arabokra.

Bea bíboros többek között ezt mondotta Rivera-nak: „Mivel vallástörténetileg és stratégiai-földrajzi fekvése miatt is a Szent Város felbecsülhetetlen kincsnek számított, felmerült az elgondolás, hogy Jeruzsálemből egy római-katolikus várost kéne csinálni. E feladat elvégzésére adva volt egy nagy és kiaknázatlan emberi erőforrás: Izmael gyermekei…”

Ennek a tervnek lettek részesei a Közel-Kelet sivatagos vidékein nomád életmódot folytató arab beduinok. Jézus Krisztus korai követői mindenfelé hirdették az evangéliumot kis gyülekezeteket alapítva, de egyre inkább ellenállásba ütköztek. Mind a zsidók, mind a római kormány üldözte a korai keresztényeket, mert meg akarták állítani az evangélium terjedését.

Ebben az időben a Római Birodalom már számos okból hanyatlásnak indult. A korrupció, az apátia, az általános eladósodás, az ugaron hagyott termőföldek, a szabad parasztok városba menekülése belülről pusztította az egykor hatalmas Birodalmat. Rivera írása nyomán Idézzük ismét Bea kardinálist: …

Olvasás folytatása