Növekvő feszültség Washington és Peking között

2012-ben annak lehetünk tanúi, hogy a bizalmatlanság növekszik az Egyesült Államok és Kína viszonylatában is. A felemelkedőben lévő ázsiai óriás most már igényt tart arra, hogy elsőosztályú nagyhatalomként vegyék számításba. Peking sikeresen vészelte át az 1997-1998-as pénzügyi világválságot. Kína – túlszárnyalva Japánt – a világ második legnagyobb gazdaságává vált. Igényt tart most már arra, hogy második legyen a világpolitikában is. Kínában az Egyesült Államokat hosszútávon már hanyatló szuperhatalomnak tekintik.

Csupán az a kérdés, hogy hány évre van szükség ahhoz, hogy Kína az Egyesült Államok helyére léphessen. Kína nem adósodott el, mert saját kibocsátású, kínai munkával fedezett pénzzel működteti gazdaságát. Ebben a  rendszerben a hangsúly az értéket előállító reálgazdaságon van, és önálló monetáris rendszere miatt bizonyult Kína lényegesen életképesebbnek az enervált és dekadens Nyugatnál a pénzügyi összeomlás és a gazdasági világválság időszakában. A kínai vezetés a kínai gazdasági és modernizációs modellt az elgyöngült és kiürült nyugati demokrácia alternatívájának tekinti. Ily módon Kína mutatja azt a mintát, amelyet más fejlődő országok követhetnek. Arra hivatkoznak, hogy azok a fejlődő országok, amelyek bevezették a nyugati értékrendet és a nyugati demokráciákat utánzó politikai rendszereket, végül is gazdaságilag hanyatlanak és társadalmaik kaotikus viszonyok közé kerültek.

A kínaiak tehát úgy látják, hogy a hanyatló Egyesült Államok (illetve az a nyugati Pénzimpérium, amely mögötte áll), még mindig  globális hegemóniára törekszik. Mivel a Nyugat még mindig elég erős ahhoz, hogy megakadályozza olyan versenytársak kiemelkedését, mint Kína vagy a BRICS országok egyre szorosabban együttműködő közössége, ezért a Nyugatot meg kell akadályozni abban, hogy folytassa pénzügyi, gazdasági és katonai hatalmának kiterjesztését. Peking tehát mindent megtesz azért, hogy a katonai szövetség a Sanghaji Együttműködési Szervezet-en, a SCO-on keresztül minél erősebb legyen, és a BRICS országok pénzügyi-gazdasági-kereskedelmi együttműködése pedig elmélyüljön.

A nyugati Pénzimpérium, amelynek lényegében csak az izomzata az Egyesül Államok, azonban továbbra is arra törekszik, hogy jelenleg még meglévő globális hegemóniáját valamilyen formában megőrizze. Ha egy hatalom nem növekedik, hacsak stagnál, akkor már csökken és hanyatlik. Ezért a Pénzimpérium által vezérelt Nyugat kénytelen expanzionista politikát folytatni. Ez a politika most azt jelenti, hogy erősítenie kell az Európai-Uniót és a NATO-t. Az energiahordozókban szegény Európa számára biztosítania kell a biztonságos hozzáférést a világ kőolaj-és földgáz tartalékaihoz. Ebből a szempontból kulcsfontosságú Törökország, amely biztosíthatja a szállítási útvonalakat és katonailag is megmaradhat tartósan a Nyugat szövetségesének. A Nyugat stratégái arra számítottak, hogy az Arab Tavasz projekt nyomán több olyan arab demokrácia jön létre, amely a nyugati elvárások szerint működik. Ez a számításuk azonban tévesnek bizonyult.

Reklámok

A kínai hibrid és a Pénzimpérium

Kína önmagát olyan rendszernek tekinti, amelyben sikeresen működik a kínai sajátságokkal rendelkező szocializmus. A  „szocializmus kínai módra” olyan hibrid rendszer, amely számos vonatkozásban eredményesnek bizonyult. Ez olyan kemény neoliberális rendszer, amelyet a pekingi és sanghaji vezetőréteg a pártállami diktatúra eszközeivel objektíve a pénzuralmi világrend – a globális Pénzimpérium – fenntartása érdekében működtet. Kína eddig sikeresen kombinálta a pártállam diktatórikus fegyelmét (az erős államot) a gazdasági életben érvényesülő kapitalista vállalkozási szabadsággal. A kínai hibrid a fegyelem és szabadság szintézisének bizonyult, ahol a két ellentétes követelményrendszer szervesen egészítette ki egymást.

Olvasás folytatása

A Győzelem Napja megemlékezés egy új korszak kezdetét jelzi

A nyugati hatalmak hiába bojkottálták a moszkvai katonai parádét, ezzel nem tudták csökkenteni annak jelentőségét. A Győzelem Napja alkalmából rendezett jubileumi díszünnepséget az teszi történelmi eseménnyé, hogy kik voltak azok, akik részt vettek rajta. Hszi Csin-ping kínai elnök jelenléte és a kínai díszegységek részvétele a katonai felvonuláson, valamint a Kínai Haditengerészet hajóinak jelenléte Oroszország fekete-tengeri flottájánál azt az üzenetet közvetítette a világ felé, hogy Oroszország és a pénzhatalmi világelit uralma alatt álló Egyesült Államok küzdelmében Kína Oroszország mellé állt.

Olvasás folytatása

Az ukrán konfliktus és Kína

Az ukrán dráma főszereplője a pénzhatalmi világelit uralma alá került Egyesült Államok. Közvetlen célországa Oroszország, az igazi ellenfél pedig Kína. Azért kell rendszerváltást kikényszeríteni Moszkvában, hogy a pénzhatalmi világelit az ellenőrzése alá vonhassa, esetleg fel is darabolhassa Oroszországot. A jelenlegi egypólusú világrendet hosszútávon Kína szuperhatalommá válása veszélyezteti.

A szervezett magánhatalom legfontosabb agytrösztjének számító Council on Foreign Relations, CFR (Külkapcsolatok Tanácsa) 2015 áprilisában tette közzé „Az Egyesült Államok Kína felé irányuló nagy stratégiájának a felülvizsgálata” (Revising US Grand Strategy Toward China) című elgondolkodtató jelentését. Ezt a tanulmányt akár egy jövendő háború menetrendjének is tekinthetjük. A jelentést elkészítő Robert D. Blackwill és Ashley J. Tellis szorosan együttműködik az Egyesült Államok Külügyminisztériumával és számos más amerikai külpolitikai kutatóintézettel.

Olvasás folytatása

Történelmi fordulat: a kínai-orosz-iráni Eurázsi Hármas Antant

2015. április 16-tól 18-ig tartották meg a Moszkvai Nemzetközi Biztonsági Konferenciát (Moscow Conference on International Security, MCIS) az orosz főváros patinás Ukrajna Szállodájában. Több mint 70 ország képviselői, köztük NATO tagországok is részt vettek a tanácskozáson. A jelenlévő 15 védelmi-miniszter közül csak egy képviselt NATO tagállamot, Görögország védelmi-minisztere.

Olvasás folytatása

AZ UKRÁN DRÁMA – Létrejött a Medve és a Sárkány közös birodalma (Könyvbemutató)

Tisztelt Olvasóim, Kedves Barátaim!

2015. április 25-én jelenik meg legújabb könyvem, melynek címe: AZ UKRÁN DRÁMA – Létrejött a Medve és a Sárkány közös birodalma

A könyv leghamarabb a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon lesz kapható, ahol személyesen fogom azt dedikálni a kedves érdeklődőknek. (Természetesen a korábban megjelent könyveim dedikálására is lesz lehetőség.)

Olvasás folytatása

Az “Orosz-Kínai Kettőscsavarból” megszületett az Eurázsiai Birodalom

Kína 2015-ben már olyan nagyságrendben rendelkezik szabad pénzeszközökkel, hogy képes nagy volumenű külföldi projektek finanszírozására is. Ő látja el pénzzel a BRICS Fejlesztési Bankját, az Ázsiai Infrastruktúra Beruházási Bankot, valamint az Eurázsiai Gazdasági Övezetet és a Tengeri Selyemút Projektet. Ezt akár a második világháború után sikerrel alkalmazott Marshall-terv többszörösen nagyobb változatának is felfoghatjuk, amelyet azonban nem előzött meg katonai hódítás. A cél a szegényebb kereskedelmi partnerek gazdasági felemelése arra a szintre, hogy képesek legyenek kínai termékeket fogyasztani, a kínai szakértelem átvételére, továbbá a Kína által nyújtható szolgáltatások megvásárlására. A pekingi vezetés már tudja, hogy a gazdasági felemelkedéshez beruházásokat kell eszközölni, az infrastruktúrát kell kiépíteni, bővíteni kell a kereskedelmet és felsőszinten is ki kell képezni a fiatalokat. Ennek nyomán az adott ország kiemelkedik a szegénységből, kifejleszti saját termelési kapacitását. Ezzel szinkronban pedig egyre nő a Kína által felajánlott termékeknek és szolgáltatásoknak az értéke.

Olvasás folytatása

Larchmonter az „Orosz-Kínai Kettősspirálról”

(A biológiában a DNS-nek, vagyis dezoxiribonukleinsavnak, a nukleinsavak csoportjába tartozó összetett molekulának van kettősspirál szerkezete. Ez a szerkezet tárolja magában a genetikai információt. A DNS kettősspirálja teszi lehetővé az információ stabil tárolását, pontos megkettőződését. A DNS molekula két spirálisan egybekapcsolódó cukorfoszfát láncból és az ezeket összekapcsoló bázispárokból áll. A spirális cukorfoszfát láncon meghatározott szekvencia szerint négyféle bázis található, amely aztán aminosav szekvenciává alakul át. A DNS tehát a sejtmag, ezen belül a kromoszómák egyik legfontosabb, a fehérjeszintézist irányító alapanyaga, amelynek döntőszerepe van az öröklődésben. Ebben az írásban metaforaként, két egymásra utalt, egymást kölcsönösen kiegészítő állam, társadalom, gazdaság és haderő szerves egybekapcsolódását, összenövését jelezzük vele.)

Olvasás folytatása

2014: Megszületett az Eurázsiai Világbirodalom

A Medve (Oroszország) és a Sárkány (Kína) egymásra találásával 2014-ben megszületett a világtörténelem legerősebb birodalma, amely ha szervesen integrálódik, olyan erőközponttá és hatalmi centrummá válhat, amelyet már nem lesz képes legyőzni a jelenleg a világhegemóniával rendelkező pénzhatalmi világelit. Tanúi lehetünk annak, hogy a rá nehezedő óriási nyomás ellenére is Oroszország felemelkedőben van és az Egyesült Államok, amely az elmúlt két évtizedben az egyközpontú világrend hegemón hatalma volt, hanyatló szakaszba lépett. Egyre több megfigyelő teszi fel a kérdést, hogy a pénzhatalmi világelit, amely ellenőrzés alatt tartja Washingtont, elszánja-e magát egy nagy háborúra, hogy megfordítsa Amerika hanyatlását és döntőcsapást mérjen kihívójára, a Medvére, még mielőtt az a Sárkánnyal összefogva olyan eurázsiai világhatalmat hoz létre, amely ha megerősödik, akkor többé már nincs esélye az egypólusú világrend megtartására.

Olvasás folytatása

Kik viselnék egy újabb világháború költségeit?

Már kísérletet tettünk annak az elemzésére, hogy kik és miért érdekeltek egy helyi, illetve egy nagyobb méretű háború kirobbantásában. Arra a kérdésre azonban még nem válaszoltunk, hogy a globális hatalmi elit által kirobbantott háborúnak kik viselnék a költségeit. 2011-ben a világ katonai kiadásai elérték az 1738 milliárd dollárt, ami 138 milliárddal nagyobb, mint az azt megelőző évi. Az Egyesült Államok katonai kiadásai 711 milliárd dollárra rúgtak, amely a globális összeg 41%-kát teszi ki.

Olvasás folytatása

Kik háborúznának egymással?

Noha ismertek azok a nézetkülönbségek, amelyek újból és újból felmerülnek Moszkva és Teherán viszonyában, az orosz és iráni kapcsolatok ennek ellenére folyamatosan mélyülnek és erősödnek. A két ország helyzete több vonatkozásban is hasonlóságot mutat. Mindkettő nagy mértékben exportál energiahordozókat, mindkettőnek fontos érdekei fűződnek a dél-kaukázusi térséghez, mindkettő ellenzi a NATO  kiépített rakétaelhárító-rendszerét, továbbá mindkettő távol akarja tartani az Egyesült Államokat, valamint az Európai Uniót azoktól az energiaszállító útvonalaktól,  amelyek a Kaszpi-tenger medencéjéből szállítanának kőolajat és földgázt.

Olvasás folytatása

Mihail Gorbacsov: „A világ egy újabb Hidegháború küszöbén áll” (2014.11.09., Berlin)

2014. november 9-én, a berlini fal ledöntésének 25. évfordulója alkalmából a német fővárosban rendezett nemzetközi tanácskozáson Gorbacsov – volt szovjet pártfőtitkár valamint a Szovjetunió első és utolsó embere – ismételten azzal vádolta a Nyugatot, elsősorban az Egyesült Államokat, hogy az 1989-ben Moszkvának tett ígéreteket és szóbeli kötelezettségvállalásokat megszegte. A nyugati országok a Hidegháború vége és a Szovjetunió szétesése után szinte megrészegültek vélt győzelmüktől. Nem tudtak ellenállni annak, hogy hasznot húzzanak Oroszország gyengeségeiből.

Olvasás folytatása