Bernard Lietaer, a helyi pénzek modern atyja elhunyt

Bernard Lietaer †

Prof. Bernard Lietaer (ejtsd lietár) Silvio Gesell-nek, a helyi pénzek első feltalálójának volt a szellemi örököse, egyúttal az euró elődjének, ami egy kiegészítő pénznek indult, az egyik megalkotója; a belga jegybank egykori osztályvezetője. Legfontosabb videói és két legjelentősebb könyve magyarul is megjelentek, lásd e bejegyzésben lejjebb.

 
Lietaer aki a fénykorát élő ókori egyiptomban használt “kiegészítő pénznemeket” felfedezte, egyúttal ennek a kifejezésnek a megalkotója a világ számára, számos komplementer valuta létrejöttét segítette, több könyvet írt a témában.
 
A rómaiak előtti ókori Egyiptom gazdasági és társadalmi sikerének titka a római birodalom által bevezetett monokulturális pénzrendszer előtti, kiegészítő pénznemet is használó pénzrendszere volt.
A Sötét Középkor előtti, Centrális Középkor hatalmas fejlődésének is a kiegészítő pénzek jelentették a lényegét (ekkor épült Európa legtöbb katedrálisa, a legtöbb templom Olaszországban és igen, Magyarországon).
De a Nyugat-Európa történelmi gazdagságát megalapozó Hanza-városok (Hanseatic League) egyik kulcsát is ezek jelentették (a másik a saját jogrendszerük volt).
Bernard Lietaer a nyílt forráskódú Bancor nevű, Ethereum blokklánc (blockchain) technológiát alapul használó kriptovaluta támogatója és atyáskodó mentora is volt, mely innovatív módon egyúttal egy átlátható, okos szerződés (smart contract) és okos nyilvántartás funkciójú adattárolási technológia is (melyet Dubai például földhivatalában már használ), egy valódi demokratikus szavazást és pénzrendszert lehetővé tevő digitális technológia.
 

Lietaer könyvei közül több magyarul is megjelent!

 

Nyomtatott változat a képre kattintva, digitális hivatalosan ingyenes változat a bejegyzés alján

Egyik az Új Pénz egy Új Világnak című könyve, melyet a Drábik munkásságát szeretettel követő ingatlan.com egyik társtulajdonosa adta ki úgy, hogy ingyen 0Ft-ért hivatalosan letölthetővé tette már a kiadás pillanatától!

Itt most egy kitérőt hadd tegyünk: e könyv magyar kiadója esetén egy igaz magyarról beszélünk emiatt: mert szívéig megértette nemcsak azokat az igazságokat, amiket Drábik is tanít már közel két évtizede, hanem azt is, hogy kapzsiság és pénzmohóság helyett ha már van mit a tejbe aprítani, akkor ingyen, gazdaságilag irracionálisan, de lelkiismeretileg teljesen racionálisan, társadalmilag mégis hatalmas szolgálatot téve, is lehet szolgálni a (magyar) világot.
 
Lietaer másik legjelentősebb könyve a Mysterium Geld, ami angolul nem teljesen készre szerkesztetten (képek hiányoznak belőle), szövegét tekintve azonban teljesen, elérhető People Money címen, melyben végigveszi azokat a történelmi példákat, melyek igazolják, hogy a háttérhatalom hogyan szorította ki a feminin princípiumot a társadalmakból a pénzrendszer egypólusúvá tételével, azaz a monokulturális pénzrendszer kizárólagosságával, ezen keresztül(!!!) a vallások hímnemű Istenkép általi domináltságával (hogy minden országnak csak egy hivatalos pénzneme van és csak az használható minden célra, az az egyetlen eszköz mindenre – a “kalapácsal festeni” példájára gondoljunk és hogy az Isten, az élet természetes, az egy erőszakos, bosszúálló, bűnöket ismerő és büntető férfikép), és e két tartópillérrel
(monopénz-rendszer és egyedüli férfi-isten) TARTÓSÍTOTTA az extrém maszkulin princípiumot az emberiség tudatában és kollektív tudatalattijában: az erőszak, az elnyomás, a versengés kultúráját végigívelve az emberiség teljes történelmén és a bolygó teljes spektrumán (a világi és vallási uralkodó elitek hatalmának mindenkoron mindenhol ez a pénzrendszer, istenrendszer és így társadali rendszer volt a vonzó).
 
Ennek a könyvnek az átdolgozásával és Magyarországra vonatkoztatásával (főleg a gyakorlati hasznosíthatóság, a helyi pénzek tekintetében) született a magyar Népi Pénz a Közösségekért című könyv, mely elérhető a https://nepipenz.wordpress.com oldalon. (aki teheti, eredeti nyelven olvassa)
A helyi pénzek másik magyar nagykövete Síklaky István volt, könyve “A fennmaradás társadalmi programja, A pénzuralmi rendszer alternatívája”
 
A helyi pénzek, kiegészítő pénznemek legnagyobb magyar weboldala a Helyi Pénz Szoftver Blog: http://helyipenzszoftver.blogspot.com , mely a Lietaer által is dicsért Cyclos helyi pénz szoftver magyarra fordítását akarta segíteni, de a témát senki nem találta önkéntes (pénzügyi angol) fordításra érdemesnek a több tízezer fős Drábik és Világhelyzete-közösségekből sem.
 
A Cyclos saját szerveresen és felhőalapon is működő, POS-terminálokra és webáruházakra, valamint falusi vagy járási helyi piacokra is használható, mobilapplikáció-alapú és sms-alapú használatot is lehetővé tevő kiegészítő pénznem szoftver a legmodernebb díjnyertes innovációkkal.
 

>>>>>>> LIETAER VIDEÓI MAGYARUL:<<<<<<<

Szaniszló Ferenc: Bernard Lietaer – Pénz és Fenntarthatóság könyvbemutató (Világ-panoráma, 17p)
 
Kiegészítő Pénznemek videógyűjtemény további magyar Lietaer videókkal
 
 

>>>>>>> LIETAER KÖNYVEI MAGYARUL:<<<<<<<

 
Bernard Lietaer – Pénz és Fenntarthatóság – A hiányzó láncszem
https://bookline.hu/product/home.action?_v=Bernard_Lietaer_Christian_Arnsperger_S&id=293799&type=22
 
 
 
 
 
 
Dr. Bánóczy János – Népi Pénz a Közösségekért
https://nepipenz.wordpress.com (magánkiadásban jelent meg, rendelhető)
 
 
>>>>>>>HIVATALOS HÍR BERNARD LIETAER HALÁLÁRÓL SAJÁT BLOGJÁNAK KEZELŐITŐL<<<<<<<

Helyi pénzek típusai, trianoni sebek gyógyítása helyi pénzekkel

Határokon átívelő helyi pénzek a határon túli magyarok és az összmagyarság felemeléséért

Hogyan tehetjük helyi pénzekkel jobbá az életünket? Hogyan lehetne segíteni a határon túli magyarságnak is, határokon átnyúló helyi pénzek segítségével?

Az ötlet nem teljesen egyedülálló, hiszen a kezdetektől fogva határokat átívelő, de csak határközeli magyar-osztrák-horvát területeket felölelő kiegészítő pénznem, az általunk is nagyra becsült Varga István közgazdász által alapított, már régóta létező és sikeresen működő, Soproni Kékfrank nevű helyi pénz jó példát mutat.

Magyarságot egyesítő határokon átívelő helyi pénzek. A trianoni térkép nagyításhoz kattints a képre.

A “helyi pénz” kifejezést használjuk a címben és a kérdésben, mert ez egy már ismert, általunk is sokat használt fogalom, valójában azonban ez egy pontosítható kifejezés.

A pontosabb kifejezés ugyanis a “kiegészítő valuták” vagy “kiegészítő pénznemek” lennének. A nagy kép, amiben ezt elhelyezni érdemes, pedig az, hogy kétféle valuta, kettő fő valutatípus létezik a világban: az egyik fő valutatípus a fősodratú/mainstream/hivatalos pénznem (nálunk a Magyar Forint, Erdély területén a Lej), és a másik fő valutatípus a kiegészítő valuta, ami szintén tehető államilag elfogadottá (például Japán, Litvánia, lásd lejjebb). 

A kiegészítő valutáknál az alapvetés az, hogy ezek az adott ország hivatalos fizetőeszközét NEM, azaz nem helyettesítik, hanem azt csupán csak kiegészítik –tehát ha a puszta hatalomimádatot leszámítjuk, akkor a bankárdinasztiáknak technikailag semmi félnivalójuk. A pontosítás pedig azért is figyelembe veendő, mert:

A KIEGÉSZÍTŐ PÉNZNEMEKNEK KETTŐ TÍPUSA LÉTEZIK:

– az egyik a LOKALITÁS SPECIFIKUS, tehát a hely alapú kiegészítő valuta. Ezek a helyi pénzek. Ezek egy adott térségben használhatóak, céljuk, hogy helyben legyen és maradjon a pénz, ott támogassa az értékcserére használt jelek forgási sebességét. Ugyanis közgazdaságilag bizonyított, hogy ez utóbbi, a pénz forgási sebessége az, ami igazán meghatározza a jólétet (és nem a pénz mennyisége). Másrészt, ez a magyar nemzettesthez nem tartozó profitszivattyúk hatását is csökkenti, hiszen helyben marad a pénz (kis kitérő: prof. Bogár Lászlótól is tudhatjuk, hogy kétféle szivattyú van a magyarságra kapcsolva, az egyik a profitszivattyú, a másik kamat- és árfolyam szivattyú, lásd Bogár saját szavaival itt).

– a komplementer valuták másik típusa FUNKCIÓ SPECIFIKUS, tehát a funkció alapú kiegészítő valuta, ahol nem annyira a használat helye dominál, hanem a használat CÉLJA a stratégiai fontosságú tényező a kiegészítő pénznem megalkotásánál, megtervezésénél.

A FUNKCIÓ-SPECIFIKUSSÁG TÖBB CÉLÚ LEHET:
Olvasás folytatása

1848. március 15.: Kossuth és a független magyar pénzrendszer

Az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc igazi oka az önálló magyar pénz megteremtése volt

A Kossuth-bankó. Kép forrása és további részletek itt.

Mielőtt elemezzük a magyarországi fejleményeket, vessünk egy pillantást arra, hogy mi váltotta ki 1848-ban a forradalmi megmozdulások egész sorát Európában? Milyen szerepe volt az eseményeket a háttérből mozgató szabadkőművességnek, és a vele szövetkezett nemzetközi pénzkartellnek, a politikai események alakulásában? Miért vezetett az önálló magyar pénzrendszer igénye fegyveres konfliktushoz a magántulajdonban álló Osztrák Nemzeti Bank, és az őt támogató császári hatalom, valamint a felelős magyar kormány között Magyarországon? Miért lehetett a magyar március 15.-e – a háttérerők nemzetközi manipulációi ellenére – az emberi méltóság és nemzeti függetlenség tiszta forradalma?

Olvasás folytatása