Adjunk nagyobb esélyt a békének

A nemzetek feletti pénzuralmi elit – a tulajdonában lévő globális médián keresztül – folyamatosan arról tájékoztat, hogy mennyire veszélyeztetett helyzetben van Izrael, s hogy milyen bátran és következetesen küzd ez a kis ország a túléléséért. Ezért az erőviszonyok bármilyen változása a Közel-Keleten (pl. ha Irán nukleáris fegyverekhez jutna) létében fenyegetné Izraelt. Mi úgy látjuk, hogy egy nukleáris Irán nem a békét és a stabilitást fenyegetné és nem is Izrael megmaradását, hanem sokkal inkább Tel-Aviv hegemóniáját ebben a térségben.

Ezt a helyzetét most annak köszönheti, hogy ő rendelkezik egyedül a régió országai közül nukleáris fegyverekkel és a hozzájuk szükséges hordozó-eszközökkel. Ha tárgyilagosan átgondoljuk: az emberiségnek akkor sem lenne oka a félelemre, ha Irán maga is rendelkezne nukleáris kapacitással, és képessé válna nukleáris fegyverek előállítására. Valószínűleg pont az ellenkezője történne annak, mint amivel most az emberiséget ijesztgetik. A békét és a stabilitást szolgálná egy nukleáris fegyverekkel rendelkező Irán, mert ellensúlyt képezhetne Izrael és az őt támogató Amerika jelenlegi korlátlan katonai hatalmával szemben. A fékekre és az egyensúlyokra  nemcsak egy ország belső alkotmányos rendszerében van szükség, hanem egyes geopolitikai térségek egyensúlyi viszonyainak a megtartásában is.

Olvasás folytatása

A cionista hatalom globalizálódása

A Cionista Hatalmi Struktúra, a CHS befolyása 2013-ban már elérte a legfontosabb politikai intézményeket és döntést-hozó központokat Angliában, Kanadában, Franciaországban, Hollandiában, Oroszországban és a közelmúltban Dél-Amerikában.

Angliában mind a konzervatív-, mind a munkáspárt vezetői és parlamenti képviselői nyíltan elfogadnak a cionista milliárdosoktól milliós nagyságrendű kampánypénzeket és fizetett luxusutakat Izraelbe.  Mindezt azzal viszonozzák, hogy fenntartás nélkül támogatják Izrael  erőszakcselekményeit Libanonban, Gázában és a Jordan nyugati partján. Olyan cionista csoportok, mint a „Izrael Konzervatív Barátai” és az „Izrael Munkáspárti Barátai” biztosítják, hogy a kormányon lévő erők és az ellenzék is – tehát kétpárti együttműködéssel – a brit közel-keleti politika középponti kérdésévé tegyék Izrael kereskedelmi és katonai érdekeinek a támogatását.

Olvasás folytatása

EGYENLŐK és EGYENLŐBBEK – A szemitizmus szervezett magánhatalom (2014)

A XXI. században csaknem kétmilliárd keresztény és 800 millió mohamedán él Földünkön. A magukat zsidónak vallók száma mintegy 12-14 millió. Ebből is látható, hogy a zsidóság egésze létszámát tekintve egy viszonylag kis vallási és népi közösséget alkot, amely kevesebb, mint a Földünkön élő hétmilliárd ember egynegyed százaléka.

A zsidóság, a judaizmus és a zsidó szervezetek befolyása azonban nem mérhető a zsidó öntudattal rendelkezők számával. Milton Himmelfarb amerikai zsidó író ezt így fejezte ki:

Olvasás folytatása

A gázai földgázra van Izraelnek szüksége

2014. július 10-én, Moshe Ya’alon izraeli védelmi miniszter, és korábban az izraeli hadsereg vezérkari főnöke kijelentette, hogy a „Szilárd Sziklaszirt Hadművelet” (Operation Protective Edge; „Cuk Éjtán”) csak a kezdetét jelenti egy a Hamasz ellen folytatott elhúzódó támadásnak. „A hadművelet nem fog néhány napon belül befejeződni – tette hozzá – mert arra készülünk, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközzel folytassuk a csapásmérést a Hamaszra”. Moshe Ya’alon ehhez még hozzátette: „folytassuk a csapásmérést, hogy nagyon nagy árat fizessen a Hamasz. Elpusztítjuk fegyvereit, terrorista infrastruktúráit, parancsnoki és ellenőrzési rendszerét, a Hamasz intézményeit, közigazgatási épületeit, a terroristák házait, és a különböző parancsnoki szintek terroristáit…”

Olvasás folytatása

Nemzetközi konferencia a terrorizmus elleni globális szövetségről az igazságos békéért

1. kérdés: A sikeres erőfeszítések, amelyeket a nem-állami szervezetek tesznek az élő környezet védelmezői segítségével, egyértelművé tették a világosan gondolkodó tudósok számára, hogy hasonló sikert lehetne olyan alapvető témákban is elérni, mint a béke megvalósítása a világon. Véleménye szerint egy ilyen törekvés és ideális cél elérhető-e, és milyen előmunkálatokra, illetve adottságokra van szükség ezeknek az eléréséhez?

Drábik János válasza (továbbiakban DJ): A tartós világbékéhez olyan természetes gazdasági rendre van szükség, amely lehetővé teszi, hogy a munka eredménye annál maradjon, aki azt a munkát elvégezte.

Olvasás folytatása

Világösszefogás a terrorizmus ellen az igazságos békéért

Lehet-e erőszakmentesen, békés eszközökkel küzdeni a terrorizmus ellen? Mivel az egyes ember, az emberi közösségek, valamint az emberiség egésze számára a legnagyobb érték az emberi élet, ezért érezzük az egyéni és kollektív önvédelemhez való jogot mindenki által feltétlenül betartandó emberi jognak és politikai szabadságjognak. Vajon az egyéni és kollektív önvédelemhez való jog az egyéni és kollektív életvédelem részét képezi-e vagy se? Felhasználhat-e valaki akár erőszakos eszközöket is, ha erőszakkal törnek az életére? Hogyan viszonyul a félelemhez való jog az önvédelemhez való joghoz? Van-e joga valakinek akár erőszakkal is védekeznie, ha úgy látja, hogy reális veszély fenyegeti életét?

Olvasás folytatása

Gáza – gigantikus koncentrációs tábor

2006. januárjában került sor a palesztin törvényhozás megválasztására. Ezt a nemzetközi megfigyelők által is fairnek és demokratikusnak tartott választást a Hamasz nyerte meg, amely 1987-ben az első intifáda idején alakult meg, és 1993 óta számos öngyilkos merényletet is szervezett izraeliek ellen. A Hamasz ezeket a támadásokat 2005-ben abbahagyta, és 2006-ban végleg lemondott róluk. A Hamasz rakétatámadásokat is szervezett házi készítésű eszközökkel 2001-től 2006-ig. Választási győzelmét követően kiéleződött a konfliktus a Hamasz és a Fatah között. 2007-ben kisebb polgárháborúra került sor, és a Hamasz képviselőit eltávolították a nyugati parton működő Palesztin Nemzeti Hatóság kormányzati tisztségeiből. A Hamasz továbbra is irányítása alatt tartotta a gázai övezetet.

Olvasás folytatása