Közel a harmadik világháború?

Nem lehet kizárni egy harmadik világháború lehetőségét.  Ezért higgadtan kell elemezni  a rendelkezésre álló tényeket, a háború lehetséges résztvevőit, a szemben álló táborokat és katonai szövetségeket, valamint az államok feletti hatalmi tényezők érdekeit. Fel kell mérni a szemben álló felek stratégiai érdekit a rendelkezésükre álló gazdasági és katonai potenciált. Mérlegelni kell egy ilyen alternatíva esetén milyen lehetőségek állnak az emberiség rendelkezésére a túléléshez, melyek az előre látható szükségszerűségek és valószínűségek.

Olvasás folytatása

Az Európai Unió és az Arab Világ kapcsolata

Charles De Gaulle francia elnök úgy gondolta, hogy Franciaország és Európa önálló geopolitikai tényező lehet a két szuperhatalom – az Egyesült Államok és a Szovjetunió – között. Már utaltunk rá, hogy De Gaulle az Atlanti-óceántól az Urálig terjedő Európában gondolkodott. Egy ilyen Európa már képes lenne döntően befolyásolni a világ sorsának alakulását. De Gaulle 1966-ban kivonta Franciaországot a NATO közös katonai parancsnoksága alól, de a NATO-ból nem lépett ki. Az 1967-es hat napos háború idején a francia elnök elítélte Izraelt a Nyugati-part és a Gázai-övezet elfoglalásáért, de korábban Párizs erősen Izrael-barát volt. 1956. október 29. és november 7. között Franciaország és Nagy-Britannia Izraellel közösen lépett fel a Nasszer egyiptomi elnök által államosított Szuezi-csatorna visszaszerzése érdekében. 1967-től kezdve Párizs egyértelműen arab-barát politikába kezdett.

Olvasás folytatása

Miért kezdeményezte Párizs Eurábiát?

A második világháborút követően Franciaország többször is kísérletet tett arra, hogy megnövelje mozgásterét az angolszász befolyással, elsősorban az Egyesült Államok túlzott befolyásával szemben. Charles De Gaulle, aki az Atlanti-óceántól az Urálig terjedő Európában gondolkodott, Nyugat-Európa és az Arab Világ szoros együttműködésére törekedett. Fenn akarta tartani befolyási-övezetét a korábbi európai, elsősorban a korábbi francia gyarmatok felett. E stratégia szerint az Arab Világ kőolajtermelő országai ellátják Európát energiahordozókkal, Európa pedig lehetővé teszi az arab államok számára, hogy szabadon hozzáférhessenek a Nyugat tudományos és technológiai vívmányaihoz.

Az „Eurábia” elnevezésű folyóirat az 1970-es évek közepén Genfben, Párizsban és Londonban jelent meg. Kiadója Lucien Bitterlein, a Francia-Arab Szolidaritási Társaság elnöke volt. A folyóirat cikkei az Euro-Arab álláspontot szorgalmazták minden fontos kérdésben. Általánosságok helyett konkrét döntéseket ajánlottak aktuális politikai kérdésekben európai állami vezetőknek és törvényhozóknak.

Olvasás folytatása

A világ helyzete a XXI. század elején

A pénzhatalmi világelit – amelynek szerves részét alkotja a japán uralkodóréteg és az afroázsiai, valamint a latin-amerikai országokat velük együtt kizsákmányoló helyi kozmopolita és komprádor kollaboránsok – olyan pénzügyi és gazdasági rendszert hozott létre, amely világszinten átcsoportosította az egész emberiség vagyonát.

A világelit által létrehozott komplex és hatékonyan működő rendszer Észak-Amerikában és Nyugat-Európában, vagyis az Első Világban, lehetővé tette az elit számára a munkaerő intenzív kizsákmányolását. Ugyanez a rendszer Kínában, a Szovjetunió utódállamaiban, valamint az egykori szocialista világrendszerhez tartozó országokban – vagyis a Második Világban – biztosította a munkaerőnek a még intenzívebb kizsákmányolását.

A Harmadik Világban lehetővé tette a hatalmi elitek számára a parasztság, a bennszülött közösségek és városlakók erőforrásainak az elvételét, a Negyedik Világban pedig faji háborúk egész sorozatának a megindítását a legszegényebb népek ellen. A brutális vagyonszerző háborúk óriási mértékben hozzájárultak az európai és észak-amerikai uralkodó osztályok gazdagodásához. Az eddigi fosztogató és népirtó háborúk között is a legvészjóslóbbnak most folyik az előkészítése. A pénzhatalmi világelit szó szerint meg akar szabadulni a legszegényebbektől, akikre már nincs szüksége ahhoz, hogy tovább halmozza, centralizálja és koncentrálja a rendelkezésére álló vagyont.

Olvasás folytatása

JADE HELM 15 – Amerika legnagyobb belföldi hadgyakorlata

A Jade Helm 15 (Zöld Sisak) hadgyakorlat 2015. július 15-én kezdődött és szeptember 15-ig tart. Ezerkétszáz fegyveres vesz részt rajta az Egyesült Államok Különleges Műveletek Parancsnokságának (US Special Operations Command, USSOCOM) az irányításával. A résztvevők többsége a hadsereg úgynevezett „Zöldsapkás” (Green Berets) egységeihez tartozik, de ott vannak a Haditengerészet Különleges Műveleti Kontingensének (a Navy SEALS-nek) és a Légierőnek (az Air Force-nak) a speciális műveletekre kiképzett egységei, valamint a hadsereg több gyalogsági köteléke is.

Olvasás folytatása

Rosztyiszláv Iscsenkó újabb átfogó elemzése az ukrán konfliktusról

Az ENSZ Közgyűlésének a szavazásain a tagállamok 60%-a nem támogatja az Egyesült Államokat. Ezt úgy is lehet értelmezni, hogy Oroszország oldalára álltak. Ezek az államok állítják elő a világ GDP-jének a 60%-kát és a világnépesség kétharmada él államhatáraikon belül, területük együttesen pedig a Föld felszínének a háromnegyedét teszi ki. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy Oroszország több erőforrást tud a maga számára mobilizálni.

Ami az ukrán válságot illeti, az Egyesült Államoknak két taktikai lehetősége volt. Azt, amelyik az előnyösebbnek tűnt, kezdettől fogva alkalmazta. Olyan helyzetbe hozták Moszkvát, hogy választania kelljen egy rossz és egy még rosszabb megoldás között. Rá akarták kényszeríteni Oroszországot arra, hogy fogadjon el egy náci államot a határainál és ily módon óriási nemzetközi tekintélyveszteséget szenvedjen. Ha ezt elfogadja, akkor elveszíti szövetségeseinek bizalmát és támogatását, majd bizonyos idő múlva belülről és kívülről is sebezhetővé válik az Amerika-barát erők által a túlélés minden esélye nélkül.

Olvasás folytatása

Az ENSZ 2015-ös májusi adatai az ukrajnai polgárháborúról

Az ENSZ 2015. május 15-i adatai szerint a Donyecki- és Luganszki Népköztársaság területén folyó harcokban több mint 6400-an haltak meg és 15 ezren sebesültek meg. Legkevesebb két millióan hagyták el otthonukat és közülük 800 ezren menekültek a környező országokba. Hivatalosan 660 ezren tartózkodnak Oroszországban és 81 ezren Fehéroroszországban. A menekültek egy kis része a kijevi kormány által ellenőrzött területeken talált menedéket.

Olvasás folytatása

Faji program a XXI. századra: Létezik.

Az illuminátus háttérhatalom kidolgozott még a XX. század elején Amerikában egy olyan faji stratégiát, amelyet más kisebbségekre is alkalmaztak a multikulturális és a nembeli különbözőség alapján. Thomas Abernathy lelkész a következő idézetet olvasta fel az Egyesült Államok törvényhozásában, amelyet 1957. június 7-én hivatalosan is rögzítettek a Kongresszus jegyzőkönyvébe. Abernathy az idézetet a Washington Star című lapból vette:

„Fel kell ismernünk, hogy pártunk (a Kommunista Párt – D.J.) leghatalmasabb fegyvere a faji feszültség szítása. Bevíve a színes fajok tudatába, hogy évszázadokon át elnyomták őket a fehérek, meg tudjuk nyerni a színes-bőrűeket a Kommunista Párt számára. Amerikában kifinomult győzelem elérése a célunk. Miközben lázítjuk a néger kisebbséget a fehérek ellen, egyidejűleg el kell ültetni a fehérekben a bűntudatot azért, hogy kizsákmányolták a négereket. Támogatni fogjuk a négereket, hogy sikeresek legyenek az élet minden területén, az értelmiségi pályákon, valamint a sport és a szórakoztatóipar területén. Ha presztízse lesz a négernek, akkor már összeházasodhat a fehérrel, és beindul az a folyamat, amely megnyeri ügyünknek Amerikát.”

Olvasás folytatása

Coudenhove-Kalergi terve kevert lakosságú Európára

Henry Makow 2015. június 26-án ismertette[1] honlapján az Illuminátusoknak a tervét Európa színes bőrűvé tételére. Makow az írást az Identitá[2] nevű olasz nyelvű honlapról vette át – melyet eredetileg di Riccardo Percivaldi írt – és szinte teljes terjedelemben közölte angolul.

Az Európát elözönlő tömeges bevándorlás gondosan megtervezett jelenség, amelynek a kiváltó okait a pénzhatalmi világelit tulajdonában lévő tömegtájékoztatás elhallgatja és megtévesztően elkerülhetetlen történelmi szükségszerűségnek állítja be. A mesterségesen előidézett népvándorlás tudatos tervezés eredménye azért, hogy Európa arculata, lakosságának összetétele gyökeresen megváltozzon. Az olasz szerző Riccardo di Percivaldi azzal kezdi fejtegetéseit, hogy az európai integráció egyik fő kezdeményezője ugyanaz a személy volt, aki ideológiailag is megalapozta az európai népek beolvasztását egy kevertfajú biomasszába.

Olvasás folytatása