Rosztyiszláv Iscsenkó újabb átfogó elemzése az ukrán konfliktusról

Az ENSZ Közgyűlésének a szavazásain a tagállamok 60%-a nem támogatja az Egyesült Államokat. Ezt úgy is lehet értelmezni, hogy Oroszország oldalára álltak. Ezek az államok állítják elő a világ GDP-jének a 60%-kát és a világnépesség kétharmada él államhatáraikon belül, területük együttesen pedig a Föld felszínének a háromnegyedét teszi ki. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy Oroszország több erőforrást tud a maga számára mobilizálni.

Ami az ukrán válságot illeti, az Egyesült Államoknak két taktikai lehetősége volt. Azt, amelyik az előnyösebbnek tűnt, kezdettől fogva alkalmazta. Olyan helyzetbe hozták Moszkvát, hogy választania kelljen egy rossz és egy még rosszabb megoldás között. Rá akarták kényszeríteni Oroszországot arra, hogy fogadjon el egy náci államot a határainál és ily módon óriási nemzetközi tekintélyveszteséget szenvedjen. Ha ezt elfogadja, akkor elveszíti szövetségeseinek bizalmát és támogatását, majd bizonyos idő múlva belülről és kívülről is sebezhetővé válik az Amerika-barát erők által a túlélés minden esélye nélkül.

Olvasás folytatása

Reklámok

Még mindig sorsdöntő lehet Moszkva és Berlin kapcsolatának alakulása

Ashton B. Carter amerikai védelmi-miniszter 2015. június 22-én Berlinben tárgyalt német kollégájával, Ursula von der Leyen asszonnyal. Carter kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem kíván visszatérni a hidegháborúhoz és nem is akar egy újabb konfliktust Oroszországgal. A gazdasági szankciók célja elhárítani az „orosz agressziót” Ukrajnában. A berlini fórumon Carter így fogalmazott:

„Nem akarjuk ellenséggé tenni Oroszországot, de ne legyen félreértés: meg fogjuk védeni szövetségeseinket és a szabályokon nyugvó nemzetközi rendet és azt a jövőt, amelyet ez biztosít a számunkra. Ellenállunk Oroszország akcióinak és arra irányuló kísérleteinek, hogy újra létrehozza a szovjet korszakra jellemző befolyási övezeteket.”

Olvasás folytatása

Az ENSZ 2015-ös májusi adatai az ukrajnai polgárháborúról

Az ENSZ 2015. május 15-i adatai szerint a Donyecki- és Luganszki Népköztársaság területén folyó harcokban több mint 6400-an haltak meg és 15 ezren sebesültek meg. Legkevesebb két millióan hagyták el otthonukat és közülük 800 ezren menekültek a környező országokba. Hivatalosan 660 ezren tartózkodnak Oroszországban és 81 ezren Fehéroroszországban. A menekültek egy kis része a kijevi kormány által ellenőrzött területeken talált menedéket.

Olvasás folytatása

Moszkva miért nem ismeri el a Donyecki- és Luganszki Népköztársaságot?

Nyikolaj Sztarikov – Oroszország Nagy Hazafias Pártjának vezetője, aki gyakran szerepel a moszkvai tévékben – nemcsak sikeres politikus, de népszerű médiaszemélyiség is. 2015. június 15-én kifejtette egy interjú során, hogy miért nem szolgálná Oroszország nemzeti és geopolitikai érdekeit, ha annektálná vagy nemzetközi jogilag elismerné a Donyecki- és Luganszki Népköztársaságot, mint önálló államot.

Olvasás folytatása

Mennyire független Ukrajna az államcsíny után?

2015. július 6-án The Saker számára figyelemre méltó dokumentumot[1] küldött egy Cassad Ezredes nevet használó blogger, aki tájékozottságával szerzett nevet magának. Egy levélről van szó, amelyet Richard J. Durbin amerikai szenátor küldött Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnöknek. A levelet teljes terjedelmében közöljük:

Olvasás folytatása

Terror-diktatúra helyett terror-demokrácia

A Szovjetunió felbomlása lehetővé tette a neokonzervatívok számára, hogy az amerikai kormányban átvegyék az irányítást. Röviden utalunk arra, hogy a neokonzervatívok meghatározó személyiségei korábban trockisták voltak. A trockizmus, mint ideológia, a permanens bolsevik forradalmat hirdette, azaz a kommunista rendszer, a proletárdiktatúra világméretű győzelméig tartó küzdelmet. Trockij a szervezett magánhatalom egyik frontembere volt, aki azt a megbízatást kapta a pénzhatalom legfőbb irányítóitól, hogy Oroszországot a kommunista diktatúra segítségével privatizálja a pénzkartell számára. Minden hatalom a diktatórikus államé, de magával az állammal a pénzkartell megbízottai rendelkeznek.

Olvasás folytatása

Porosenko alkotmányellenesnek tartja Janukovics elmozdítását

Porosenko ukrán elnök beadvánnyal fordult Ukrajna Alkotmánybíróságához, hogy az hivatalosan is ismerje el: a korábbi elnök – Viktor Janukovics – elmozdítása 2014 februárjában alkotmányellenes volt és ezért illegitim:

„Arra kérem a Bíróságot, nyilvánítsa alkotmányellenesnek azt a törvényt, amely megfosztotta elnöki címétől Viktor Janukovicsot.”

Porosenko kijelentését nyilvánosságra hozta az ukrán Alkotmánybíróság a honlapján. A jelenlegi ukrán elnök szerint az említett törvény megszegi az alkotmányt, amely úgy rendelkezik, hogy az ukrán elnököt védelmezi a jog és elnöki címe élete végéig megilleti. Hangsúlyozta, hogy a parlament a 2014 februárjában elfogadott törvénnyel aláásta az alkotmányosságot. Mindez azért elgondolkodtató, mert Porosenko maga is aktívan támogatta az EuroMaidan tüntetéseket 2013 novembere és 2014 februárja között Kijevben, amelyek végülis a kormány bukásához és Janukovics elmeneküléséhez vezettek.

Olvasás folytatása