A Mediterrán Unió – kiemelten ajánlott

Reklámok

dr. Janos DRABIK: Equals and More Equals (the book) – Semitism Is an Organized Private Power

dr. Janos DRABIK

Equals and More Equals

Semitism Is an Organized Private Power

 The Book

From the contents:

Chosenness – the essence of Semitism
Is there Bolshevism without Jews?
Double citizenship and dual loyalty
The rule of the Zionist Power Configuration and of cultural Marxism in America

The book is only partially translated. We need a volunteer translator. The book is not yet published, since it is less than half translated into English; it is only available in digital format in the Janos Drabik Box.

The full Contents of the book are below as follows:

Olvasás folytatása

Drábik János – Miért erősebb az iszlám mint a kereszténység?

dr. Drábik János

miért erősebb az iszlám, mint a kereszténység? 

Európa elözönlése migránsinvázióval

A müncheni FOCUS hetilapnak adott interjújában Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy „az iszlámvallás- és kultúra nem olvad össze a keresztény vallással és kultúrával; egy másmilyen életformáról van szó. Nem olvasztótégely jön létre, hanem multikulturalizmus, egymástól elválasztott társadalmakkal, amelyet Magyarország nem akar”. A magyar miniszterelnök szerint „Európa egy életforma, amelynek része a gondolat- és a vallásszabadság, a jogegyenlőség, a férfiak és nők egyenlősége. Ezek kulturális értékek, amelyeket meg kell védenünk. Most Európában párhuzamos társadalmak jönnek létre, amelyek nem akarnak igazodni ezekhez az értékekhez”.

Orbán kitér arra is, hogy miért az iszlám kultúra erősebb ma, mint az európai. Válaszol is rá, hogy azért erősebb az iszlám, mert jobban tiszteli az életet és nagyobb értéket tulajdonít a családnak, amit a demográfiai mutatók is jeleznek. „A magyarok érzik a csontjaikban a 150 éves oszmán uralmat, amelynek idején egy muzulmán és egy magyar világ létezett. Franciaországban járva ennek modern változatát látni. Így azt ugyan nem lehet tudni, hogy az integráció sikere eleve kizárt-e, de a példák azt mutatják, hogy az integráció eddig nem sikerült. Az iszlám soha nem volt Európa része, hanem bejött ide, és szellemi értelemben nem tartozik Európához”.

Olvasás folytatása

Mi a szervezett magánhatalom?

A szervezett magánhatalom

A tömegtájékoztatási eszközök, a médiumok hatalma nagy hatalom, de hatalmuk függő, másodlagos hatalom, mivel annak a szolgálatában állnak, aki finanszírozza tevékenységüket.


Ma két független, elsődleges hatalom létezik Magyarországon:
az egyik a szervezett közhatalom – az egyre szegényebb, egyre kevesebb hatáskörrel rendelkező állam -, amelynek anyagi forrása az adó, a másik az egyre erősödő szervezett magánhatalom, amelynek az anyagi forrása a magán-ellenőrzés alá vett pénzrendszer, a hitelnyújtás és kamatszedés magánmonopóliuma. Az önálló civil társadalom, mint független harmadik tényező azért nem tud megerősödni, és hatékonnyá válni, mert nincs saját anyagi bázisa, csak igen korlátozottan tudja finanszírozni saját tevékenységét. Ha a közhatalom tartja el a civil szervezetet, akkor attól válik függővé, ha a szervezett magánhatalom pénzeli, akkor annak lesz előbb-utóbb a kiszolgálója. Ezért félrevezető minden olyan állítás, hogy úgymond “ki a pártokkal a közszolgálati tömegtájékoztatás irányításából, mivel a civil szervezetek képviselői tárgyilagosabban és hatékonyabban látnák el a kurátori feladatokat”.

Daniel Inouye Szenátor az Árnyékkormányról

A szervezett magánhatalmat nem könnyű beazonosítani, mivel soha nem jelenik meg nyíltan a saját neve alatt. Legfőbb működési elve annak az elhitetése, hogy nem is létezik. Mindig valamilyen álcázó intézmény, fedőszervezet mögé rejtőzik. Ezt az immáron nemzetközileg megszervezett magánhatalmat arról lehet felismerni, hogy – így vagy úgy -, de kétpólusú társadalom létrehozására törekszik a világ országaiban. E céljának az eléréséhez a háttérerők szerteágazó hálózata, és rejtett struktúrái állnak a rendelkezésére. Eszmerendszere a liberalizmus, amely mind jobboldali, mind baloldali változatában elsősorban az ő érdekeit szolgálja. A liberalizmus lényege, hogy a pénzügyi- és gazdasági hatalom, – és vele együtt a politikai döntéshozatal is – elsősorban a szervezett magánhatalomé legyen, és ne a szervezett közhatalomé, az államé. A szervezett magánhatalom nem az értéktermelő munkán alapuló gazdasági egyenjogúságot és esélyegyenlőséget, vagyis a társadalom többségének az érdekeit képviseli, hanem a pénzrendszert kisajátító, azt a saját magánmonopóliumaként működtető pénzoligarchia, azaz egy elenyésző kisebbség ellenőrizetlen hatalmát testesíti meg. A társadalomnak a privatizált pénzrendszer függőségébe került többsége – kamatjáradék formájában – évről-évre hatalmas privát-adót fizet a pénz szervezett magánhatalmával rendelkező kisebbségnek. A pénzoligarchia a többséget képviselő demokratikus államot is legyőzendő riválisának tekinti, és ezért folyamatosan törekszik a gyöngítésére. Még ma is további közhatalmi jogosítványokat igyekszik a “bürokrata vízfejnek” becsmérelt államtól megkaparintani. A társadalom félrevezetésére tudatosan egybemossa az egykori pártállami elit vezette kommunista államot, egy elenyésző kisebbség diktatúráját, a demokratikusan legitimált és ellenőrzött állammal, a társadalom többségének az egyedüli érdekképviseletével.

A pénzoligarchia uralmi törekvései érdekében…

Olvasás folytatása

Közel a harmadik világháború?

Nem lehet kizárni egy harmadik világháború lehetőségét.  Ezért higgadtan kell elemezni  a rendelkezésre álló tényeket, a háború lehetséges résztvevőit, a szemben álló táborokat és katonai szövetségeket, valamint az államok feletti hatalmi tényezők érdekeit. Fel kell mérni a szemben álló felek stratégiai érdekit a rendelkezésükre álló gazdasági és katonai potenciált. Mérlegelni kell egy ilyen alternatíva esetén milyen lehetőségek állnak az emberiség rendelkezésére a túléléshez, melyek az előre látható szükségszerűségek és valószínűségek.

Olvasás folytatása

Növekvő feszültség Washington és Peking között

2012-ben annak lehetünk tanúi, hogy a bizalmatlanság növekszik az Egyesült Államok és Kína viszonylatában is. A felemelkedőben lévő ázsiai óriás most már igényt tart arra, hogy elsőosztályú nagyhatalomként vegyék számításba. Peking sikeresen vészelte át az 1997-1998-as pénzügyi világválságot. Kína – túlszárnyalva Japánt – a világ második legnagyobb gazdaságává vált. Igényt tart most már arra, hogy második legyen a világpolitikában is. Kínában az Egyesült Államokat hosszútávon már hanyatló szuperhatalomnak tekintik.

Csupán az a kérdés, hogy hány évre van szükség ahhoz, hogy Kína az Egyesült Államok helyére léphessen. Kína nem adósodott el, mert saját kibocsátású, kínai munkával fedezett pénzzel működteti gazdaságát. Ebben a  rendszerben a hangsúly az értéket előállító reálgazdaságon van, és önálló monetáris rendszere miatt bizonyult Kína lényegesen életképesebbnek az enervált és dekadens Nyugatnál a pénzügyi összeomlás és a gazdasági világválság időszakában. A kínai vezetés a kínai gazdasági és modernizációs modellt az elgyöngült és kiürült nyugati demokrácia alternatívájának tekinti. Ily módon Kína mutatja azt a mintát, amelyet más fejlődő országok követhetnek. Arra hivatkoznak, hogy azok a fejlődő országok, amelyek bevezették a nyugati értékrendet és a nyugati demokráciákat utánzó politikai rendszereket, végül is gazdaságilag hanyatlanak és társadalmaik kaotikus viszonyok közé kerültek.

A kínaiak tehát úgy látják, hogy a hanyatló Egyesült Államok (illetve az a nyugati Pénzimpérium, amely mögötte áll), még mindig  globális hegemóniára törekszik. Mivel a Nyugat még mindig elég erős ahhoz, hogy megakadályozza olyan versenytársak kiemelkedését, mint Kína vagy a BRICS országok egyre szorosabban együttműködő közössége, ezért a Nyugatot meg kell akadályozni abban, hogy folytassa pénzügyi, gazdasági és katonai hatalmának kiterjesztését. Peking tehát mindent megtesz azért, hogy a katonai szövetség a Sanghaji Együttműködési Szervezet-en, a SCO-on keresztül minél erősebb legyen, és a BRICS országok pénzügyi-gazdasági-kereskedelmi együttműködése pedig elmélyüljön.

A nyugati Pénzimpérium, amelynek lényegében csak az izomzata az Egyesül Államok, azonban továbbra is arra törekszik, hogy jelenleg még meglévő globális hegemóniáját valamilyen formában megőrizze. Ha egy hatalom nem növekedik, hacsak stagnál, akkor már csökken és hanyatlik. Ezért a Pénzimpérium által vezérelt Nyugat kénytelen expanzionista politikát folytatni. Ez a politika most azt jelenti, hogy erősítenie kell az Európai-Uniót és a NATO-t. Az energiahordozókban szegény Európa számára biztosítania kell a biztonságos hozzáférést a világ kőolaj-és földgáz tartalékaihoz. Ebből a szempontból kulcsfontosságú Törökország, amely biztosíthatja a szállítási útvonalakat és katonailag is megmaradhat tartósan a Nyugat szövetségesének. A Nyugat stratégái arra számítottak, hogy az Arab Tavasz projekt nyomán több olyan arab demokrácia jön létre, amely a nyugati elvárások szerint működik. Ez a számításuk azonban tévesnek bizonyult.