dr. Janos DRABIK: Equals and More Equals (the book) – Semitism Is an Organized Private Power

dr. Janos DRABIK

Equals and More Equals

Semitism Is an Organized Private Power

 The Book

From the contents:

Chosenness – the essence of Semitism
Is there Bolshevism without Jews?
Double citizenship and dual loyalty
The rule of the Zionist Power Configuration and of cultural Marxism in America

The book is only partially translated. We need a volunteer translator. The book is not yet published, since it is less than half translated into English; it is only available in digital format in the Janos Drabik Box.

The full Contents of the book are below as follows:

Olvasás folytatása

Reklámok

Drábik János – Miért erősebb az iszlám mint a kereszténység?

dr. Drábik János

miért erősebb az iszlám, mint a kereszténység? 

Európa elözönlése migránsinvázióval

A müncheni FOCUS hetilapnak adott interjújában Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy „az iszlámvallás- és kultúra nem olvad össze a keresztény vallással és kultúrával; egy másmilyen életformáról van szó. Nem olvasztótégely jön létre, hanem multikulturalizmus, egymástól elválasztott társadalmakkal, amelyet Magyarország nem akar”. A magyar miniszterelnök szerint „Európa egy életforma, amelynek része a gondolat- és a vallásszabadság, a jogegyenlőség, a férfiak és nők egyenlősége. Ezek kulturális értékek, amelyeket meg kell védenünk. Most Európában párhuzamos társadalmak jönnek létre, amelyek nem akarnak igazodni ezekhez az értékekhez”.

Orbán kitér arra is, hogy miért az iszlám kultúra erősebb ma, mint az európai. Válaszol is rá, hogy azért erősebb az iszlám, mert jobban tiszteli az életet és nagyobb értéket tulajdonít a családnak, amit a demográfiai mutatók is jeleznek. „A magyarok érzik a csontjaikban a 150 éves oszmán uralmat, amelynek idején egy muzulmán és egy magyar világ létezett. Franciaországban járva ennek modern változatát látni. Így azt ugyan nem lehet tudni, hogy az integráció sikere eleve kizárt-e, de a példák azt mutatják, hogy az integráció eddig nem sikerült. Az iszlám soha nem volt Európa része, hanem bejött ide, és szellemi értelemben nem tartozik Európához”.

Olvasás folytatása

Mi a szervezett magánhatalom?

A szervezett magánhatalom

A tömegtájékoztatási eszközök, a médiumok hatalma nagy hatalom, de hatalmuk függő, másodlagos hatalom, mivel annak a szolgálatában állnak, aki finanszírozza tevékenységüket.


Ma két független, elsődleges hatalom létezik Magyarországon:
az egyik a szervezett közhatalom – az egyre szegényebb, egyre kevesebb hatáskörrel rendelkező állam -, amelynek anyagi forrása az adó, a másik az egyre erősödő szervezett magánhatalom, amelynek az anyagi forrása a magán-ellenőrzés alá vett pénzrendszer, a hitelnyújtás és kamatszedés magánmonopóliuma. Az önálló civil társadalom, mint független harmadik tényező azért nem tud megerősödni, és hatékonnyá válni, mert nincs saját anyagi bázisa, csak igen korlátozottan tudja finanszírozni saját tevékenységét. Ha a közhatalom tartja el a civil szervezetet, akkor attól válik függővé, ha a szervezett magánhatalom pénzeli, akkor annak lesz előbb-utóbb a kiszolgálója. Ezért félrevezető minden olyan állítás, hogy úgymond “ki a pártokkal a közszolgálati tömegtájékoztatás irányításából, mivel a civil szervezetek képviselői tárgyilagosabban és hatékonyabban látnák el a kurátori feladatokat”.

Daniel Inouye Szenátor az Árnyékkormányról

A szervezett magánhatalmat nem könnyű beazonosítani, mivel soha nem jelenik meg nyíltan a saját neve alatt. Legfőbb működési elve annak az elhitetése, hogy nem is létezik. Mindig valamilyen álcázó intézmény, fedőszervezet mögé rejtőzik. Ezt az immáron nemzetközileg megszervezett magánhatalmat arról lehet felismerni, hogy – így vagy úgy -, de kétpólusú társadalom létrehozására törekszik a világ országaiban. E céljának az eléréséhez a háttérerők szerteágazó hálózata, és rejtett struktúrái állnak a rendelkezésére. Eszmerendszere a liberalizmus, amely mind jobboldali, mind baloldali változatában elsősorban az ő érdekeit szolgálja. A liberalizmus lényege, hogy a pénzügyi- és gazdasági hatalom, – és vele együtt a politikai döntéshozatal is – elsősorban a szervezett magánhatalomé legyen, és ne a szervezett közhatalomé, az államé. A szervezett magánhatalom nem az értéktermelő munkán alapuló gazdasági egyenjogúságot és esélyegyenlőséget, vagyis a társadalom többségének az érdekeit képviseli, hanem a pénzrendszert kisajátító, azt a saját magánmonopóliumaként működtető pénzoligarchia, azaz egy elenyésző kisebbség ellenőrizetlen hatalmát testesíti meg. A társadalomnak a privatizált pénzrendszer függőségébe került többsége – kamatjáradék formájában – évről-évre hatalmas privát-adót fizet a pénz szervezett magánhatalmával rendelkező kisebbségnek. A pénzoligarchia a többséget képviselő demokratikus államot is legyőzendő riválisának tekinti, és ezért folyamatosan törekszik a gyöngítésére. Még ma is további közhatalmi jogosítványokat igyekszik a “bürokrata vízfejnek” becsmérelt államtól megkaparintani. A társadalom félrevezetésére tudatosan egybemossa az egykori pártállami elit vezette kommunista államot, egy elenyésző kisebbség diktatúráját, a demokratikusan legitimált és ellenőrzött állammal, a társadalom többségének az egyedüli érdekképviseletével.

A pénzoligarchia uralmi törekvései érdekében…

Olvasás folytatása

Közel a harmadik világháború?

Nem lehet kizárni egy harmadik világháború lehetőségét.  Ezért higgadtan kell elemezni  a rendelkezésre álló tényeket, a háború lehetséges résztvevőit, a szemben álló táborokat és katonai szövetségeket, valamint az államok feletti hatalmi tényezők érdekeit. Fel kell mérni a szemben álló felek stratégiai érdekit a rendelkezésükre álló gazdasági és katonai potenciált. Mérlegelni kell egy ilyen alternatíva esetén milyen lehetőségek állnak az emberiség rendelkezésére a túléléshez, melyek az előre látható szükségszerűségek és valószínűségek.

Olvasás folytatása

Növekvő feszültség Washington és Peking között

2012-ben annak lehetünk tanúi, hogy a bizalmatlanság növekszik az Egyesült Államok és Kína viszonylatában is. A felemelkedőben lévő ázsiai óriás most már igényt tart arra, hogy elsőosztályú nagyhatalomként vegyék számításba. Peking sikeresen vészelte át az 1997-1998-as pénzügyi világválságot. Kína – túlszárnyalva Japánt – a világ második legnagyobb gazdaságává vált. Igényt tart most már arra, hogy második legyen a világpolitikában is. Kínában az Egyesült Államokat hosszútávon már hanyatló szuperhatalomnak tekintik.

Csupán az a kérdés, hogy hány évre van szükség ahhoz, hogy Kína az Egyesült Államok helyére léphessen. Kína nem adósodott el, mert saját kibocsátású, kínai munkával fedezett pénzzel működteti gazdaságát. Ebben a  rendszerben a hangsúly az értéket előállító reálgazdaságon van, és önálló monetáris rendszere miatt bizonyult Kína lényegesen életképesebbnek az enervált és dekadens Nyugatnál a pénzügyi összeomlás és a gazdasági világválság időszakában. A kínai vezetés a kínai gazdasági és modernizációs modellt az elgyöngült és kiürült nyugati demokrácia alternatívájának tekinti. Ily módon Kína mutatja azt a mintát, amelyet más fejlődő országok követhetnek. Arra hivatkoznak, hogy azok a fejlődő országok, amelyek bevezették a nyugati értékrendet és a nyugati demokráciákat utánzó politikai rendszereket, végül is gazdaságilag hanyatlanak és társadalmaik kaotikus viszonyok közé kerültek.

A kínaiak tehát úgy látják, hogy a hanyatló Egyesült Államok (illetve az a nyugati Pénzimpérium, amely mögötte áll), még mindig  globális hegemóniára törekszik. Mivel a Nyugat még mindig elég erős ahhoz, hogy megakadályozza olyan versenytársak kiemelkedését, mint Kína vagy a BRICS országok egyre szorosabban együttműködő közössége, ezért a Nyugatot meg kell akadályozni abban, hogy folytassa pénzügyi, gazdasági és katonai hatalmának kiterjesztését. Peking tehát mindent megtesz azért, hogy a katonai szövetség a Sanghaji Együttműködési Szervezet-en, a SCO-on keresztül minél erősebb legyen, és a BRICS országok pénzügyi-gazdasági-kereskedelmi együttműködése pedig elmélyüljön.

A nyugati Pénzimpérium, amelynek lényegében csak az izomzata az Egyesül Államok, azonban továbbra is arra törekszik, hogy jelenleg még meglévő globális hegemóniáját valamilyen formában megőrizze. Ha egy hatalom nem növekedik, hacsak stagnál, akkor már csökken és hanyatlik. Ezért a Pénzimpérium által vezérelt Nyugat kénytelen expanzionista politikát folytatni. Ez a politika most azt jelenti, hogy erősítenie kell az Európai-Uniót és a NATO-t. Az energiahordozókban szegény Európa számára biztosítania kell a biztonságos hozzáférést a világ kőolaj-és földgáz tartalékaihoz. Ebből a szempontból kulcsfontosságú Törökország, amely biztosíthatja a szállítási útvonalakat és katonailag is megmaradhat tartósan a Nyugat szövetségesének. A Nyugat stratégái arra számítottak, hogy az Arab Tavasz projekt nyomán több olyan arab demokrácia jön létre, amely a nyugati elvárások szerint működik. Ez a számításuk azonban tévesnek bizonyult.

A kínai hibrid és a Pénzimpérium

Kína önmagát olyan rendszernek tekinti, amelyben sikeresen működik a kínai sajátságokkal rendelkező szocializmus. A  „szocializmus kínai módra” olyan hibrid rendszer, amely számos vonatkozásban eredményesnek bizonyult. Ez olyan kemény neoliberális rendszer, amelyet a pekingi és sanghaji vezetőréteg a pártállami diktatúra eszközeivel objektíve a pénzuralmi világrend – a globális Pénzimpérium – fenntartása érdekében működtet. Kína eddig sikeresen kombinálta a pártállam diktatórikus fegyelmét (az erős államot) a gazdasági életben érvényesülő kapitalista vállalkozási szabadsággal. A kínai hibrid a fegyelem és szabadság szintézisének bizonyult, ahol a két ellentétes követelményrendszer szervesen egészítette ki egymást.

Olvasás folytatása

Hogyan látja a szemben álló katonai táborokat egy pakisztáni tábornok?

Nadir Mir nyugalmazott pakisztáni dandártábornok 2012. március 27-én az EU Times-ban publikált írásában azt állítja, hogy az emberiség már 2012-ben a harmadik világháború közvetlen közelébe sodródott (iráni-izraeli konfliktus). Az első világháború tüzérségi összecsapási, a második világháború páncélos ütközetei elhalványulnak ahhoz képest, ami az emberiségre vár, ha nem sikerül megakadályoznia egy harmadik világháború kirobbanását.

Az amerikai globalisták (a neokonzervatívok, a katonai-ipari-komplexumhoz tartozó érdekcsoportok és a pénzuralmi körök) által irányított NATO továbbra is uralni akarja a világot annak ellenére, hogy katasztrofális vereséget szenvedett Afganisztánban és Irakban.

Nemcsak arról van szó, hogy a Nyugat világuralma kérdőjeleződött meg, hanem arról is, hogy teljesen megváltozhat a világtörténelem menete. A világtengeri hajózás korszakának beköszöntésével, a tudományos felfedezésekkel, az iparosodással, a politikai forradalmakkal, a gyarmatosítással, a műszaki-technikai felemelkedéssel a világ a nyugati hatalmak uralma alá került. A Brit Világbirodalom, Napóleon Franciaországa, Hitler Németországa és legutóbb az Egyesült Államok valamennyien a Nyugat világuralmi igényét szolgálták. Most azonban a Nyugat hanyatlásnak indult. Az Egyesült Államok, mint szuperhatalom, a tömeges ipari termelés hazája, gazdaságilag stagnál és gyorsan hanyatlik. Az Európai Unió is saját gazdasági nyomorúságával van elfoglalva. Egyes európaiak és amerikaiak számára az a természetes folyamat, hogy Németország vezesse Európát, eddig elfogadhatatlannak bizonyult. Más okok mellett a két világháborút azért vívták, hogy megfosszák Németországot az őt jogosan megillető helytől. Ma is készülőben van egy Európán belüli konfliktus. Amerika és a NATO szövetségének pedig Oroszország és Kína szövetkezésével kell szembenéznie.

Olvasás folytatása

Miért fontos Szíria Oroszország és Irán számára?

Assad szír elnök jelentette ki (The Jerusalem Post 2010. május 25.), hogy a globális erőviszonyokban változás következett be. Egy új geopolitikai alternatíva bontakozott ki Szíria, Irán, Oroszország és Törökország együttműködésével. Ennek alapját a világ központi térségében lévő közös érdekek alkotják. Ennek az új integrációnak volt az egyik kifejeződése, hogy Teherán 2010 szeptemberében támogatta azokat a hadgyakorlatokat, amelyekben kínai és török légi-egységek vettek részt, s amelyek keretében a kínai légierő gépei használhatták az iráni katonai támaszpontokat. Itt az bír különleges jelentőséggel, hogy Irán megengedte légibázisainak a használatát kínai harci-gépek számára.

Moszkva és Teherán azért támogatja kitartóan Damaszkuszt, mert számukra nagyon lényeges geopolitikai érdekek forognak kockán. Valójában az Eurázsia feletti hegemónia kérdéséről van szó. Ha Szíriát sikerült destabilizálni, akkor az megkönnyíti a Teherán elleni fellépést. A Nyugat partnerévé téve  Iránt be lehetne vonni az Oroszország és Kína ellen kialakult katonai táborba.

Moszkva továbbra is szabadon akarja használni szövetségese – Szíria – tengeri kikötőit. Ezen túlmenően Oroszország ellenzi, hogy elveszítse a Szírián keresztül haladó energiaszállító útvonalakat, amelyek összekötik a Kaszpi-tenger medencéjét a Földközi-tengerrel. Ha Szíria a Nyugat érdekszférájába kerül, akkor ezeket a geopolitikailag fontos útvonalakat át kell csoportosítani. Ez sértené Irán érdekeit is, mert Szírián és Libanonon keresztül közvetlenül lehetne kőolajat szállítani a Perzsa-öbölből a földközi-tengeri kikötőkbe.

Az Európai Unió és az Arab Világ kapcsolata

Charles De Gaulle francia elnök úgy gondolta, hogy Franciaország és Európa önálló geopolitikai tényező lehet a két szuperhatalom – az Egyesült Államok és a Szovjetunió – között. Már utaltunk rá, hogy De Gaulle az Atlanti-óceántól az Urálig terjedő Európában gondolkodott. Egy ilyen Európa már képes lenne döntően befolyásolni a világ sorsának alakulását. De Gaulle 1966-ban kivonta Franciaországot a NATO közös katonai parancsnoksága alól, de a NATO-ból nem lépett ki. Az 1967-es hat napos háború idején a francia elnök elítélte Izraelt a Nyugati-part és a Gázai-övezet elfoglalásáért, de korábban Párizs erősen Izrael-barát volt. 1956. október 29. és november 7. között Franciaország és Nagy-Britannia Izraellel közösen lépett fel a Nasszer egyiptomi elnök által államosított Szuezi-csatorna visszaszerzése érdekében. 1967-től kezdve Párizs egyértelműen arab-barát politikába kezdett.

Olvasás folytatása

Miért kezdeményezte Párizs Eurábiát?

A második világháborút követően Franciaország többször is kísérletet tett arra, hogy megnövelje mozgásterét az angolszász befolyással, elsősorban az Egyesült Államok túlzott befolyásával szemben. Charles De Gaulle, aki az Atlanti-óceántól az Urálig terjedő Európában gondolkodott, Nyugat-Európa és az Arab Világ szoros együttműködésére törekedett. Fenn akarta tartani befolyási-övezetét a korábbi európai, elsősorban a korábbi francia gyarmatok felett. E stratégia szerint az Arab Világ kőolajtermelő országai ellátják Európát energiahordozókkal, Európa pedig lehetővé teszi az arab államok számára, hogy szabadon hozzáférhessenek a Nyugat tudományos és technológiai vívmányaihoz.

Az „Eurábia” elnevezésű folyóirat az 1970-es évek közepén Genfben, Párizsban és Londonban jelent meg. Kiadója Lucien Bitterlein, a Francia-Arab Szolidaritási Társaság elnöke volt. A folyóirat cikkei az Euro-Arab álláspontot szorgalmazták minden fontos kérdésben. Általánosságok helyett konkrét döntéseket ajánlottak aktuális politikai kérdésekben európai állami vezetőknek és törvényhozóknak.

Olvasás folytatása

A világ helyzete a XXI. század elején

A pénzhatalmi világelit – amelynek szerves részét alkotja a japán uralkodóréteg és az afroázsiai, valamint a latin-amerikai országokat velük együtt kizsákmányoló helyi kozmopolita és komprádor kollaboránsok – olyan pénzügyi és gazdasági rendszert hozott létre, amely világszinten átcsoportosította az egész emberiség vagyonát.

A világelit által létrehozott komplex és hatékonyan működő rendszer Észak-Amerikában és Nyugat-Európában, vagyis az Első Világban, lehetővé tette az elit számára a munkaerő intenzív kizsákmányolását. Ugyanez a rendszer Kínában, a Szovjetunió utódállamaiban, valamint az egykori szocialista világrendszerhez tartozó országokban – vagyis a Második Világban – biztosította a munkaerőnek a még intenzívebb kizsákmányolását.

A Harmadik Világban lehetővé tette a hatalmi elitek számára a parasztság, a bennszülött közösségek és városlakók erőforrásainak az elvételét, a Negyedik Világban pedig faji háborúk egész sorozatának a megindítását a legszegényebb népek ellen. A brutális vagyonszerző háborúk óriási mértékben hozzájárultak az európai és észak-amerikai uralkodó osztályok gazdagodásához. Az eddigi fosztogató és népirtó háborúk között is a legvészjóslóbbnak most folyik az előkészítése. A pénzhatalmi világelit szó szerint meg akar szabadulni a legszegényebbektől, akikre már nincs szüksége ahhoz, hogy tovább halmozza, centralizálja és koncentrálja a rendelkezésére álló vagyont.

Olvasás folytatása

Amerikai szervezetek finanszírozzák az embercsempészeket?

Szembetűnő, hogy szakadatlanul özönlenek a bevándorlók, a menekültek az Európai Unióba. Sokan eldobják, vagy megsemmisítik útleveleiket, személyi okmányaikat, de még többen vannak, akik jelentős mennyiségű pénzzel a zsebükben érkeznek. Felmerül a kérdés, hogy ezt a szervezett népvándorlást vajon megtervezték-e, és ha igen, akkor kik voltak azok, akiknek érdekükben állt Európa elárasztása észak-afrikai, közel-keleti és dél-ázsiai menekültekkel. Az osztrák Info Direkt nevű, több éve elektronikusan és nyomtatásban is megjelenő független magazin 2015. augusztus 5-én bennfentes forrásra hivatkozva azt állította, hogy az Egyesült Államok finanszírozza az Európába irányuló embercsempészetet. Az Info Direkt véleménye szerint tájékoztatni kell a közvéleményt az osztrák titkosszolgálattól kiszivárgott értesülésekről, miszerint amerikai szervezetek finanszírozzák azokat az embercsempészeket, akik naponta több ezer menekültet szállítanak Európába. Az Info Direkt szerkesztősége így ír erről:

Olvasás folytatása