Helyi pénzek típusai, trianoni sebek gyógyítása helyi pénzekkel

Határokon átívelő helyi pénzek a határon túli magyarok és az összmagyarság felemeléséért

Hogyan tehetjük helyi pénzekkel jobbá az életünket? Hogyan lehetne segíteni a határon túli magyarságnak is, határokon átnyúló helyi pénzek segítségével?

Az ötlet nem teljesen egyedülálló, hiszen a kezdetektől fogva határokat átívelő, de csak határközeli magyar-osztrák-horvát területeket felölelő kiegészítő pénznem, az általunk is nagyra becsült Varga István közgazdász által alapított, már régóta létező és sikeresen működő, Soproni Kékfrank nevű helyi pénz jó példát mutat.

Magyarságot egyesítő határokon átívelő helyi pénzek. A trianoni térkép nagyításhoz kattints a képre.

A “helyi pénz” kifejezést használjuk a címben és a kérdésben, mert ez egy már ismert, általunk is sokat használt fogalom, valójában azonban ez egy pontosítható kifejezés.

A pontosabb kifejezés ugyanis a “kiegészítő valuták” vagy “kiegészítő pénznemek” lennének. A nagy kép, amiben ezt elhelyezni érdemes, pedig az, hogy kétféle valuta, kettő fő valutatípus létezik a világban: az egyik fő valutatípus a fősodratú/mainstream/hivatalos pénznem (nálunk a Magyar Forint, Erdély területén a Lej), és a másik fő valutatípus a kiegészítő valuta, ami szintén tehető államilag elfogadottá (például Japán, Litvánia, lásd lejjebb). 

A kiegészítő valutáknál az alapvetés az, hogy ezek az adott ország hivatalos fizetőeszközét NEM, azaz nem helyettesítik, hanem azt csupán csak kiegészítik –tehát ha a puszta hatalomimádatot leszámítjuk, akkor a bankárdinasztiáknak technikailag semmi félnivalójuk. A pontosítás pedig azért is figyelembe veendő, mert:

A KIEGÉSZÍTŐ PÉNZNEMEKNEK KETTŐ TÍPUSA LÉTEZIK:

– az egyik a LOKALITÁS SPECIFIKUS, tehát a hely alapú kiegészítő valuta. Ezek a helyi pénzek. Ezek egy adott térségben használhatóak, céljuk, hogy helyben legyen és maradjon a pénz, ott támogassa az értékcserére használt jelek forgási sebességét. Ugyanis közgazdaságilag bizonyított, hogy ez utóbbi, a pénz forgási sebessége az, ami igazán meghatározza a jólétet (és nem a pénz mennyisége). Másrészt, ez a magyar nemzettesthez nem tartozó profitszivattyúk hatását is csökkenti, hiszen helyben marad a pénz (kis kitérő: prof. Bogár Lászlótól is tudhatjuk, hogy kétféle szivattyú van a magyarságra kapcsolva, az egyik a profitszivattyú, a másik kamat- és árfolyam szivattyú, lásd Bogár saját szavaival itt).

– a komplementer valuták másik típusa FUNKCIÓ SPECIFIKUS, tehát a funkció alapú kiegészítő valuta, ahol nem annyira a használat helye dominál, hanem a használat CÉLJA a stratégiai fontosságú tényező a kiegészítő pénznem megalkotásánál, megtervezésénél.

A FUNKCIÓ-SPECIFIKUSSÁG TÖBB CÉLÚ LEHET:

Íme néhány lehetséges elméleti példa: 

-Lehet egy gyermekvállalást ösztönző, a családalapítás költségfedezetét támogató funkció specifikus határon átívelő kiegészítő pénz, azzal a céllal, hogy a magyarság lélekszámának Trianon óta tartó hanyatló trendje megforduljon. Ugyanis bármi, amit tesz a Magyar Állam, semmit sem ér, hogyha a nemzet biológiailag nem képes fenntartani önmagát. A már elérhető forinttámogatások és forintkedvezmények mellett ez a határokon túl is használható pénznem további segítséget adna.

-Lehet egy olyan kiegészítő pénz, ami a határvédőknek járna, akik szintén meghatározott költségtípusokra, megélhetési elemekre költhetnék csak el ezt a pénzt: például csak a rezsiköltségekre és amellett gyermekeik oktatására.
FONTOS: nemcsak az a fontos, nemcsak az képezi a motivációs erőt, hogy kik kaphatják meg a kiegészítő valutát milyen elvégzett munkáért – munkaerőhiányban szenvedő ágazatok -, hanem az is fontos, hogy mire költhető el a kiegészítő pénz; mindkettő a motiváció részét képezi. A fenti példánál maradva így például a hiányszakmának számító határvédő, tűzoltó, mentő, pedagógus a bőrén érezheti, hogy a gyermekeiért dolgozik, ha ezt a hivatást választja.

-Lehet egy önálló egészségügyi kiegészítő pénz, amit csak egészségügyi célokra lehetne fordítani. Japánban az idősgondozásban ez nemzettest-szerte óriási erőt adott a hiányzó idősgondozó munkaerő pótlására.

-Lehet egy oktatást segítő komplementer pénz, például Litvániában a Dora nevű, generációkat összekötő, tudásmegosztás alapon az össztársadalmi kohéziót erősítő, adóhivatallal együttműködő és állami alapítványi alapon működtetett, tanulást segítő állami kiegészítő pénznem az időskori digitális analfabetizmus csökkentését, a fiatalok munkaszeretetét és idős generációhoz való kapcsolódását motiválta eredményesen (lásd a videót):

Kiegészítő pénznemek videógyűjtemény: 
https://www.youtube.com/watch?v=Dm8_PobjUR4&list=PLss5aQAYRuiMnb-ku1mxn4VUCPZCVGMD2

-Lehet egy cigányság és hátrányos helyzetűek felzárkóztatását szorgalmazó, azt motiváló kiegészítő pénznem, komplementer valuta is. Ugyanis a pénz legigazibb funkciója az, hogy motivációs eszköz: felhalmozásra, értékcserére, vagy más, értékcserét is magában foglaló viselkedésekre. Bernard Lietaer (ejtsd: lietár) segítségével a belga Torekes kiegészítő pénzzel például törökök lakta városrészben így teremtettek közbiztonságot. Értelmszerűen ezek migránsok voltak. ( Bernard Lietaer magyar könyveit lásd itt, illetve egyik külföldi könyve alapján íródott  magyar könyvet még itt: nepipenz.wordpress.com ).

Ezek a funkciók egymással természetesen tetszőlegesen kombinálhatók: a fókusz mindig az, hogy milyen társadalmi viselkedést akarunk motiválni. Jelenleg a hivatalos fizetőeszközünk elsősorban a felhalmozást motiválja; abszurd módon a családtámogatások egy ilyen funkcióspecifikus hivatalos pénznemmel történnek jelenleg.

LEGFONTOSABB TÉNYEZŐ:

Mindkét típusnál, a helyi és funkció alapú kiegészítő pénzeknél is fontos, A LEGFONTOSABB tényező, hogy CSAK HATÁRIDŐN BELÜL legyen felhasználható (ez lehet kibocsátástól számított néhány hónap, néhány év), ugyanis ez az, ami az angol szakirodalomban “demurrage”-ként szerepel, amit magyarul legérthetőbben negatív kamatlábként aposztrofálhatunk. EZ A LÉNYEGE a Silvio Gesell-i közgazdasági felfedezésnek. Hogy a pénz ne félre legyen téve, hanem aktívan használva legyen, hogy az értékek cseréjének, a pénz forgásának a sebessége nőjön. Ha úgy tetszik, abban van a vitamin. Silvio Gesell nagyságát nem más, mint maga Keynes is elismerte, aki úgy fogalmazott, Silvio Gesell-é lesz a 21. század, de addig az övé a 20. század. Nos hát elérkeztünk a 21. századba, tessék tájékozódni!

MIÉRT JÓ EZ AZ ÁLLAMNAK, A NEMZETI KORMÁNYNAK?

“Percre se feledd, hogy testvéred minden magyar, bárhol is éljen.” – Wass Albert

Az állam szempontjából ezeknek a legfőbb értelme a költséghatékonyság : meghatározott motivációkat, társadalmi célokat JÓVAL kisebb társadalmi költséggel lehet támogatni, megvalósítani, mint hogyha >>csak forintot<< használnánk e célok megvalósulásának támogatására.

MILYEN ESZKÖZÖKKEL VALÓSÍTHATÓ MEG?

Hogy a kiegészítő valuta milyen eszközön terjed, tehát hogy mi a fizetőeszköz, az lehet többféle: papír alapú mint az első Erzsébet-utalványok, és/vagy digitális chipkártya alapú (mint egy bankkártya), amire példa a több zsebes (több funkcióspecifikus kiegészítő valutát kezelni képes) Erzsébet-utalvány Plusz. A digitális verzió egyik technológiája lehet az előbb említett hagyományosan digitális, a másik digitális technológiája lehet akár blockchain (tömblánc) alapú, ami a hamisítást teszi lehetetlenné, az adminisztrációt könnyebbé, úgy, hogy közben az egyéni felhasználók anonimitása is megőrizhető, egy ugyanakkor ellenőrzött és szabályozott keretek között működő rendszerben. De a hagyományos papíralapú és hagyományos digitális módszer is tökéletes.

MI KELL EHHEZ A GYAKORLATBAN?

Megjegyezzük továbbá, hogy egy adott ország hivatalos, de jure fizetőeszköze az, amit az adott ország jegybankja annak ismer el. A de facto fizetőeszköze pedig az, amit az adóhivatal annak elismer.

Magyarországon például az MNB-nek semmi kifogása sincsen a helyi fizetőeszközökkel szemben; csak éppen a NAV forintban kéri utánuk az általános forgalmi adót. Máris meghalt bármilyen kiegészítő valuta, még a fogantatása  előtt.

Törvénymódosítással azonban, akár egy konkrét, specifikus, államilag meghatározott keretek és állami tulajdoni viszonyok között forgalomban levő, HATÁROKON ÁTÍVELŐ NEMZETEGYESÍTŐ KIEGÉSZÍTŐ PÉNZNEM számára lehetségessé válhatna a működés, a nemzetfelemelő, nemzeti sebeket gyógyító feladatok elvégzésének hathatós támogatására.

További ötletekért, információkért lásd még Magyarország legnagyobb helyi pénz blogját:
www.facebook.com/helyipenzszoftver és helyipenzszoftver.blogspot.hu

**Ezt a bejegyzést a Drábik János Blog kezelői készítették a Drábik Jánostól tanultak alapján**

Reklámok