Faji program a XXI. századra: Létezik.

Az illuminátus háttérhatalom kidolgozott még a XX. század elején Amerikában egy olyan faji stratégiát, amelyet más kisebbségekre is alkalmaztak a multikulturális és a nembeli különbözőség alapján. Thomas Abernathy lelkész a következő idézetet olvasta fel az Egyesült Államok törvényhozásában, amelyet 1957. június 7-én hivatalosan is rögzítettek a Kongresszus jegyzőkönyvébe. Abernathy az idézetet a Washington Star című lapból vette:

„Fel kell ismernünk, hogy pártunk (a Kommunista Párt – D.J.) leghatalmasabb fegyvere a faji feszültség szítása. Bevíve a színes fajok tudatába, hogy évszázadokon át elnyomták őket a fehérek, meg tudjuk nyerni a színes-bőrűeket a Kommunista Párt számára. Amerikában kifinomult győzelem elérése a célunk. Miközben lázítjuk a néger kisebbséget a fehérek ellen, egyidejűleg el kell ültetni a fehérekben a bűntudatot azért, hogy kizsákmányolták a négereket. Támogatni fogjuk a négereket, hogy sikeresek legyenek az élet minden területén, az értelmiségi pályákon, valamint a sport és a szórakoztatóipar területén. Ha presztízse lesz a négernek, akkor már összeházasodhat a fehérrel, és beindul az a folyamat, amely megnyeri ügyünknek Amerikát.”

A Washington Star azonban hírlapi kacsának minősítette a hasábjain megjelent idézetet és bocsánatot kért érte. Az idézet tartalma azonban arra utal, hogy annak megfogalmazója ismert személy, Israel Cohen (1879-1961), aki termékeny cionista szerző és aktív kommunista volt. Harminc könyvet írt és ő írta az előszót Israel ZangwillA zsidó koldusok” című könyvéhez.

Az Abernathy által felolvasott idézettel az is a probléma, hogy az utána bekövetkezett események megerősítették. Egy újabb „hírlapi kacsáról” bizonyosodott be, hogy az utólag bekövetkezett történelmi események igazolják. Israel Cohen emellett a Cionista Világszervezet főtitkára is volt. Ez azt is jelzi, hogy a cionizmus és a kommunizmus már ekkor közel állt egymáshoz.

Henry Makow[1] állapítja meg, hogy a nemzetközi zsidók és más globalisták a Rothschildok világkormány létrehozására törekvő programjának a szolgálatában állnak. A nemzeti zsidók elsősorban annak az országnak az elkötelezettjei, amelynek az állampolgárai. Ilyen volt Benjamin Freedman.

Myron Fagan, aki sikeres Broadway-szerző és színházigazgató volt, 1910-ben egy fogadáson találkozott Israel Cohen-nel, valamint Israel Zangwill-val és George Bernard Shaw-val. Zangwill „Olvasztótégely” című drámájának a bemutatóját ünnepelték. Fagan tudta, hogy mindhárman a baloldali Fábiánus Társaság tagjai. Ekkor közölte Israel Cohen Myron Fagan-nal, hogy humanistaként meg akarja írni az „Olvasztótégely” folytatását „Egy faji program a XX. század számára” címmel. Fagan ekkor még nem ismerte fel, hogy az „Olvasztótégely” rejtetten azt az üzenetet közvetíti, hogy az eltérő fajú emberek miként győzedelmeskedhetnek a fehérek előítéletei felett. A darabnak ez a mondanivalója valójában már annak a kommunista kampánynak a részét képező propaganda volt, amelynek az volt a célja, hogy elültesse a liberális fehérekben a bűntudatot.

Az „Olvasztótégely” kifejezés az etnikai asszimiláció metaforája. Az ezt a címet viselő Broadway darabot 1909. szeptember 6-án mutatták be New York-ban és 136 előadást ért meg. A darabot Theodore Roosevelt korábbi elnök is megnézte és a színház páholyából ezt kiáltotta: „Ez nagy színmű Mr. Zangwill, ez egy óriási darab!”

A darab hőse, Dávid, kivándorol Amerikába az 1903-as pogrom után, amelyben egész családját megölték. Ezután komponál egy szimfóniát „The Crucible” (olvasztótégely, tűzpróba) címmel. Ebben reményét fejezi ki, hogy eljön az a világ, amikor minden etnikai különbség eltűnik. Beleszeret egy keresztény orosz emigráns leányba, Verába. A dráma csúcspontja az a pillanat, amikor Dávid találkozik Vera apjával, aki az az orosz katonatiszt, aki felelős Dávid családjának a meggyilkolásáért. Vera apja elismeri bűnösségét, a kialakuló összhang jelképes szimfóniája összebéküléssel folytatódik. Dávid és Vera boldogan él együtt, és még a függöny lehullása előtt megegyeznek a főszereplők, hogy összeházasodnak.

Az „Olvasztótégely” és az Israel Cohen által írt „Egy faji program a XX. század számára” szerves egységet alkotott. 1957-ben, amikor Fagan elolvasta a Washington Star-ban az idézetet az iskolai szegregációról szóló vita kapcsán, megértette az összefüggéseket. 1966-ban így emlékezett erre:

„A könyvet 1913-ban jelentették meg… Az NAACP-t (Nemzeti Szövetséget a Színesbőrűek Támogatására) és az ADL-t (Rágalmazás-elleni Ligát) a bankárok csaknem egyidejűleg hozták létre, hogy megvalósítsák az elfogadott irányelveket. Mindez fél évszázaddal ezelőtt történt. Lehet-e kétségünk afelől, hogy a kitűzött cél a jelenlegi néger felkelés, a Fekete Forradalom beindítása volt?”

„Ha ez nem elég bizonyíték, 1935-ben a Kommunista Párt „Munkáskönyvtár Kiadója” megjelentetett egy pamfletet „Négerek a Szovjet Amerikában” címmel. Ez arra biztatta a négereket, hogy lázadjanak fel, különösen a Délen, és hozzanak létre ott egy szovjet államot, majd pedig kérjék felvételüket a Szovjetunióba… A pamflet magától értetődőnek tekintette, hogy a lázadást valamennyi Amerikai Vörös támogatni fogja és a röpirat 38. oldala azt ígérte: a szovjet kormány több előnyt biztosítana a négereknek, mint a fehéreknek és ’minden négerekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés és előítélet’ bűncselekménynek számítana a forradalmi törvények értelmében.”

„Amikor Abernathy publikálta Israel Cohen idézetét a kongresszusi jegyzőkönyvben, akkor mi (Filmképző Szövetség) azonnal megjelentettünk egy ’Új Bulettin’-t, amelyben az egész történetet nyilvánosságra hoztuk – és felhívtuk a figyelmet a várható néger felkelésre…”

„Eltelt két év és senki sem próbálta tagadni a kérdést, de hirtelen két év után, mialatt az ADL és a hasonló csoportok felkutatták a könyv összes kópiáját és elpusztították őket, bejelentették, hogy az egész ügy egy csalás és hogy soha nem létezett ilyen könyv és soha nem is élt egy ’Israel Cohen’ nevű személy… Miért kellett nekik két évig várniuk? És miként tagadhatták le egy Israel Cohen nevű írónak a létezését annak tudatával, hogy hány könyvet írt? Rendelkezem ezeknek a könyveknek a példányaival. Ennél még fontosabb az, hogy Israel Cohen az elsőszámú irányítója volt a ’Fábiánus Szocialistáknak’ és a ’„Kommunista Mozgalomnak’ – én tehát találkoztam vele személyesen, amikor sor került ennek a könyvnek a megvitatására egy banketten.” – Fagan – „Az ENSZ-t az Illuminátusok hozták létre” (UN is Spawn of the Illuminati), 1966

Henry Makow Myron Fagan tényállításaihoz több megállapítást is fűz. Rámutat, hogy mind a kommunizmus, mind a cionizmus olyan, mint egy ollónak a két ága, a Rothschildok szolgálatában áll és céljuk a bankárok világdiktatúrájának – amely jelenleg ’globalizációnak’ álcázza magát – a megvalósítása.

A kommunizmus és a cionizmus útján a Rothschildok megtévesztettek sok zsidót, amikor megvalósították tébolyult tervüket az emberiség szolgaságba taszítására. Szerencsére a zsidók többségét nem sikerült rászedni. Ők vagy közömbösek, vagy pedig ellenzik a világkormányt és a háborút. Programjukhoz tartozik a nőknek és a kisebbségeknek az előtérbe helyezése azért, hogy aláássák a nyugati társadalom európai heteroszexuális keresztény karakterét. Ezért a tömeges bevándorlás és a különböző fajúak közötti vegyes-házasság.

Amit modern kultúraként és politikaként nyújtanak (TV, filmek, irodalom stb.) merő propaganda és a társadalom manipulálása. A „szexizmusnak” és a „rasszizmusnak” a szidalmazása valójában a nembeli és a faji különbség aláásására szolgál.

A bűntudat erős fegyver a kezükben. A nőknek megtanítják, hogy évszázadokon át elnyomták őket azért, hogy gyermekeket neveljenek, miközben a férfiak kemény munkát végeztek és meghaltak a csatatereken. Az illuminátusok arra is használták a bűnt, hogy ily módon adjanak cionista és kommunista ügynökeiknek mentességet és védettséget. Az antiszemitizmus egy hírlapi kacsa, amelyet annak az ellenzéknek a semlegesítésére használnak, amely ellenzi azt, hogy egy mindent átható okkult hatalom az egész emberiséget szolgaságba taszítsa.

Henry Makow utal egy másik hírlapi kacsának minősített dokumentumra, a „Cion Bölcseinek a Jegyzőkönyveire”, és idézi a következőket belőle:

Ki fogjuk törölni az emberek emlékezetéből a korábbi évszázadok valamennyi tényét, amely nem kívánatos a számunkra és csak azokat hagyjuk meg, amelyek emlékeztetnek a gój kormányok által elkövetett összes hibára.”

Makow ehhez még hozzáfűzi, hogy „soha nem fogjuk megtudni, hány könyvet tüntettek el a szuperbankárok ahhoz hasonlóan, ahogyan nyoma veszett az Egy faji program a XX. század számára (A Ratial Program for the Twentieth Century) című könyvnek”.

Makow hangsúlyozza, hogy az embereket érdemeik és nem faji vagy nemi hovatartozásuk alapján kell megbecsülni. A bankárokat valójában nem a nők, a homoszexuálisok és a kisebbségek sorsa érdekli. A felsoroltak mind csak eszközök céljaik eléréséhez. A nyugati társadalmak a központi bankárok által vezetett sátánista kultusz, a kabbalista szabadkőművesség uralma alá kerültek.

A cionizmus és a kommunizmus is a szabadkőművesség egy-egy tagozatának tekinthető. Nem véletlen, hogy jelképük a piramis és Hórusznak a szeme, ami rákerült az USA dollárra, és szinte mindenütt megtalálható a tulajdonukban lévő korporációk logóin. A sikeres karrierhez az ő szolgálatukba kell állni. Létrehozták sátánista hatalmi struktúrájukat, az Új Világrendet, amit Henry Makow szerint folyamatosan le kell lepleznünk, és aminek minden rendelkezésünkre álló eszközzel ellent kell állni.

[1] Is Jewish Plan for Racial Strife Another „Hoax”? – Letöltve 2013. június 13-án.

A lap és a mellékelt tanulmány szövege szerzői jogvédelem alatt áll, felhasználni csak pontos forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.

Reklámok