Történelmi fordulat: a kínai-orosz-iráni Eurázsi Hármas Antant

2015. április 16-tól 18-ig tartották meg a Moszkvai Nemzetközi Biztonsági Konferenciát (Moscow Conference on International Security, MCIS) az orosz főváros patinás Ukrajna Szállodájában. Több mint 70 ország képviselői, köztük NATO tagországok is részt vettek a tanácskozáson. A jelenlévő 15 védelmi-miniszter közül csak egy képviselt NATO tagállamot, Görögország védelmi-minisztere.

Ez a tanácskozás az évente Münchenben megtartott Biztonsági Konferenciának az orosz változata. A müncheni tanácskozás atlanticista, azaz NATO szempontból elemzi a biztonsági kérdéseket. Az MCIS szélesebb, globális nézőpontból tekinti át a nemzetközi biztonság helyzetét, ezért a Közel-Kelet és a Csendes-óceán térségének a biztonsága kiemelt fontosságú kérdés volt.

Moszkvai Nemzetközi Biztonsági Konferencia. Kép: Google

Moszkvai Nemzetközi Biztonsági Konferencia. Kép: Google

Szergej Sojgu hadseregtábornok, orosz védelmi-miniszter nyitotta meg a tanácskozást más magasrangú tábornokok társaságában. Sojgu tíz kétoldalú találkozót tartott különböző védelmi-miniszterekkel. Bebizonyosodott, hogy Oroszország nemzetközi elszigeteltsége dezinformációs mítosz. Az orosz és a kazahsztáni védelmi-miniszter bejelentette, hogy megkezdték a közös kazah-orosz légvédelmi rendszer kiépítését. Ez részét képzi a légtér integrációjának a Kollektív Biztonsági Szervezet keretén belül. A legkeményebb kijelentést azonban Hussein Dehghan dandártábornok, iráni védelmi-miniszter tette, miszerint Irán azt akarja, hogy Kína, India és Oroszország közösen akadályozza meg a NATO keleti terjeszkedését és hárítsa el azt a fenyegetést, amit a NATO rakéta-elhárító rendszerei jelentenek a kollektív biztonság számára.

Sojgu a Csang Van-csüan kínai védelmi-miniszterrel folytatott tanácskozásán hangsúlyozta, hogy Moszkva és Peking katonai együttműködése mindent megelőző fontosságú a két ország számára. Egy másik kétoldalú tanácskozáson a résztvevők megerősítették, hogy Irán és Oroszország szorosan együttműködik egy új, többpólusú világrend létrehozása érdekében, valamint Moszkva és Teherán stratégiája az Egyesült Államok irányába teljes összhangban van egymással. Azt is bejelentették, hogy hamarosan háromoldalú csúcstalálkozóra kerül sor Peking, Moszkva és Teherán között. A kínai delegáció is megerősítette ezt.

A geopolitikai viszonyok változása nem kedvez az amerikai érdekeknek. Nemcsak az Eurázsiai Gazdasági Unió jött létre Örményország, Fehéroroszország, Kazahsztán és Oroszország részvételével, de működik a kínai-orosz-iráni Eurázsi Hármas-Antant, amely egyre szorosabbra fűzi politikai, stratégiai, gazdasági, diplomáciai és katonai együttműködését. Az eurázsiai integráció komoly kihívást jelent nemcsak az Egyesült Államok európai pozícióira nézve, de kifejezetten önálló cselekvésre ösztönzi szövetségeseit.

A ma is befolyásos amerikai külpolitikai szakértő, Brzezinski szerint „különösen nagy fenyegetést jelent Kína,Oroszország és Irán koalíciója, amely erős mágnesként szolgálhat a status quo-val elégedetlen országok számára”.

A világ tanúja annak, hogy Washington új vasfüggönnyel – amerikai és NATO rakétavédelmi rendszerekkel – vette körül Kínát, Iránt, Oroszországot és szövetségeseit. A rakétavédelmi rendszereknek ez a hálózata mind a célpontjait és a motívumait illetően támadó és nem védelmi természetű. A Pentagon célja semlegesíteni minden védelmi jellegű választ Oroszország és más eurázsiai hatalmak részéről. Ha sor kerülne az Egyesült Államok részéről egy váratlan nukleáris elsőcsapásra (megelőző csapásra), akkor az amerikai védelmi rakétarendszerek meg tudják semmisíteni a megtámadott részéről válaszként kilőtt rakétákat. Washington nem akarja, hogy Oroszországnak és szövetségeseinek legyen egy második csapásmérő képessége.

Az orosz védelmi-miniszter helyettes, Rogozin, bejelentette, hogy a Kreml és katonai szövetségesei megvitatták egy közös rakétavédelmi-pajzs létrehozását a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (Collective Security Treaty Organisation, CSTO) keretében. Egy ilyen védelmi-pajzs ellensúlyozná az Egyesült Államok és a NATO rakétavédelmi rendszereit.

Peking, Moszkva és Teherán közeledését felgyorsította a Nyugat, amikor kirobbantotta a polgárháborút Szíriában, majd Ukrajnában és az, hogy a Pentagon nyíltan irányt változtatott Ázsia irányába. A történelmi fordulatot talán az jelenti, hogy létrejött Kína és Oroszország kölcsönösen előnyös érdekházassága, amely egész Eurázsia jövőjét meghatározhatja.

A lap szövege szerzői jogvédelem alatt áll, felhasználni csak pontos forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.

Advertisements