Vlagyiszláv Volosin ukrán pilóta lőtte le az MH-17-et?

A Moszkvában megjelenő Komszomolszkaja Pravda 2014. december 24-i számában beszámolt arról, hogy a szerkesztőséget felkereste egy ukrán katonatiszt, aki elmondta: személyesen ismeri azt az ukrán pilótát, aki ‘levegő-levegő’ rakétával lelőtte a malajziai Boeing MH-17-et. A szerkesztőség miután kellően ellenőrizte az illető személyazonosságát, interjút készített vele. Eredeti nevét nem közölte, mert még több rokona is Ukrajnában él. Ezért az interjúban egyszerűen Alexandernek nevezte. Mivel minden részlet fontos, ezért közöljük az interjú teljes szövegét. (A kérdéseket vastagon írjuk, a válaszok gondolatjellel kezdődnek.)

Hol tartózkodott 2014. július 17-én, amikor lelőtték a malajziai Boeing-et?

  • Ukrajna területén voltam Dnyepropetrovszk városban, Aviatorszkoje faluban. Itt van egy polgári repülőtér. Ebben az időben lökhajtásos harcigépek és helikopterek is állomásoztak ott. A harcigépek rendszeresen felszálltak bombázásra. Su-25-s gépek bombázták Donyecket, Luganszkot. Ez hosszú időn át tartott.

Minden nap felszálltak a gépek?

  • Naponta.

Miért gondolja úgy, hogy ezeknek a gépeknek közük lehet a Boeing lelövéséhez?

  • Van rá néhány okom. Az ott állomásozó nyolc gépből csak kettő rendelkezett ’levegő-levegő’ rakétákkal. Ezek fel voltak rájuk függesztve.

Miért? Sor került légi csatára a harcigépek között?

  • Nem. A gépek azért voltak ellátva rakétákkal, hogy adott esetben fedezzék egymást a légtérben. Rendszerint ‘levegő-föld’ lövedékkel.

Tájékoztasson minket július 17-ről.

  • A repülők a szokott módon felszálltak. Reggeltől kezdve egész napon át. Délután, körülbelül egy órával a Being lezuhanását megelőzően, három harcigép emelkedett a levegőbe. A pontos időre nem emlékszem. Az egyik gép fel volt szerelve rakétákkal. Ez Su-25-ös volt.

Személyesen látta ezt?

  • Igen.

Hol volt a megfigyelőhelye?

  • A helyszínen. Pontosabban nem tudom megmondani.

Meg tudta figyelni, hogy hova volt rögzítve a repülőgép külső tartószerkezete? Nem keverheti-e össze a ’levegő-levegő’ rakétát a ’levegő-föld’ rakétával?

  • Nem. Nem tudom összekeverni. Különböznek egymástól méretben, formában és színben. El vannak látva irányítófejjel. Nagyon könnyű felismerni. Mindenesetre rövid idő elteltével csak egy gép tért vissza, mert kettőt lelőttek valahol Kelet-Ukrajnában. Ezt mondták nekem. A felfüggesztett rakétákkal ellátott egyik gép jött vissza.

Rakéták nélkül jött vissza?

  • Rakéták nélkül. A pilóta nagyon ijedtnek látszott.

Ismeri a pilótát? Látta már őt?

  • Igen.

Meg tudná mondani a nevét?

  • A vezetékneve Volosin.

Egyedül volt a repülőgépen?

  • Igen. A repülő egy személyre van megtervezve.

Ismeri a nevét?

  • Úgy hiszem Vlagyiszláv. Pontosan nem emlékszem. Kapitány.

Volosin kapitány visszaérkezett. Mi történt ezután?

  • Visszaérkezett üresen, kilőtt rakétával.

Nem voltak rakéták?

  • Igen.

El tudná mondani nekünk, Alexander, hogy amikor a repülőgép visszajött a bevetésről, és még nem tudott arról, hogy lezuhant a Boeing, de Ön valahogy mégis meglepődött a ’levegő-levegő’ rakéták hiányán. Miért?

  • Ezek a ’levegő-levegő’ rakéták nem tartoznak a szokásos lőszerkészletbe. Ezeket csak különleges parancsra használják. Az ilyen rakétákkal ellátott repülőgépek rendszerint nem szállhatnak fel. Ezekkel a rakétákkal nem szabad gyakran repülni a légtérben. Mind a két rakéta erre a repülőre volt alkalmas. Korábban soha nem vették igénybe őket. Már le is voltak selejtezve. De szó szerint azon az estén, egy héttel az incidenst megelőzően (amikor bekövetkezett a Boeing katasztrófája – szerk.), ezeket a rakétákat sürgősen felújították és újból készenlétbe helyezték. Évek óta már használaton kívül voltak.

Miért?

  • Lejárt a szavatosságuk. Még a szovjet időkben készültek. De sürgős parancsra a lejárati dátumukat meghosszabbították.

És ugyanezen a napon már fel is szerelték a repülőgépre?

  • Azok mindig ezekkel a rakétákkal állomásoztak.

De nem repültek?

  • Megengedték nekik a felszállást, de csak igen ritkán. Minden egyes repülés elhasználja az erőforrásokat. Ezen a napon azonban repült a gép.

És nélkülük tért vissza?

  • Igen. Miután bizonyos fokig ismertem a pilótát… (amikor valószínűleg látta, hogy két másik gépet lelőttek a közelében), nem megfelelő módon, megrémülve reagálhatott. Ijedtségből, vagy bosszúból lőhette ki a rakétákat a Boeingre. Az is lehet, hogy harci gépnek nézte.

El vannak látva automata célpontkövetővel ezek a rakéták?

  • Igen.

Amikor kilövik őket, megkeresik a célpontjukat?

  • Nem. A pilóta maga keresi ki a célpontot. Ezután kilövi a rakétát és az a célpontba repül.

A pilóta ki tudja lőni ezeket a rakétákat földi célpontokra is?

  • Ez értelmetlen lenne.

Mire emlékszik még ezzel a nappal kapcsolatosan? Mit mondott a pilóta?

  • Amikor kivezették a repülőgépből, ezt a kifejezést használta: „Ez nem a megfelelő gép volt.” És este egy másik pilóta megkérdezte Volosintól: „Mi a gond a másik géppel?” Erre ezt válaszolta: „A gép rossz helyen volt, rossz időben.”

Hosszú ideje van szolgálatban ez a pilóta? Hány éves?

  • Volosin körülbelül 30 éves. Törzshelye Nyikolajev. Egységével átirányították Dnyepropetrovszkba. Korábban a Harkov közeli Csugujevbe küldték őket. Egész idő alatt Donyecket és Luganszkot bombázták. Az egyik nyikolajevi tiszt szerint még mindig ezt teszik.

Volt a pilótának harci tapasztalata?

  • Akik ott voltak, azoknak volt. Véleményem szerint a nyikolajevi légitámaszpont 2013-ban – egy évvel ezelőtt – még a legjobb volt Ukrajnában.

Vitatkoztak a pilóták egymás között a Boeing történetéről?

  • A megvitatás minden lehetőségét azonnal elfojtották. A pilóták legtöbbször csak egymás között beszéltek… általában elkülönülnek a többiektől.

Miután mindenki megtudta mi történt a Boeing-gel, mi történt a pilótával, Volosin kapitánnyal?

  • A bevetések a szokásos módon folytatódtak, nem cserélték ki a pilótákat. Ugyanazok repültek.

Foglaljuk össze az eseményeket. Hogyan következtek az események? Három gép felszáll harci bevetésre. Nagyjából ugyanazon terület felett vannak, mint a Boeing. Két repülőt lelőnek. Volosin kapitány ideges lesz, megijed, és valószínűleg összetéveszti a Boeing-t egy harci géppel?

  • Ez lehetséges. A távolság nagy volt, és elképzelhető, hogy nem látta, milyen típusú a repülőgép.

Milyen távolságra van szükségük ezeknek a rakétáknak?

  • Három-öt kilométeres távolságból el tudják találni a célpontot.

Mekkora a különbség a repülési sebességben egy harci gép és egy Boeing esetében?

  • Nincs különbség: a rakétának megfelelő sebessége van. Nagyon gyors rakéta.

Mindenképpen utoléri a célpontját? És milyen magasságban?

  • Maximális magasságánál – 7000 méterig – egész könnyedén megtalálja a célpontot.

Képes magasabbra is repülni?

  • Igen. A vadászgép egyszerűen felfelé fordítja az orrészét, és meg tudja találni a célpontot minden nehézség nélkül és ki tudja lőni a rakétát. A rakéta hatótávolsága 10 kilométer.

A célponttól milyen távolságra robban fel a rakéta? Beleütközik a repülőgép törzsébe és akkor robban?

  • Ez a beállítás pontosságától függ. Fel tud robbanni, amikor eltalálja a célpontot, vagy ha mintegy 500 méterre van attól.

Dolgoztunk a lezuhanás színhelyén és találtunk olyan roncsdarabokat, amelyek egész közelről hatoltak be a repülőgép burkolatába. Úgy látszott, hogy azok szó szerint 60-70 cm-re robbantak fel a Boeing-től.

  • Ilyen a rakéta. A szétrepesztés elvének megfelelően feltöri a céltárgy borítóját, majd behatolnak a repeszdarabok. Ezt követően találja el a célpontot a rakéta robbanófeje.

Ukrajna bejelentette, hogy ezen a napon nem repültek harcigépek. Leellenőriztük a különböző információforrásokat a lelőtt repülőgépekről, Ukrajna mindenütt elutasította, hogy azon a napon repült volna harcigép.

  • Én is így tudom. Ukrajna azt is bejelentette, hogy ezek közül a gépek közül kettőt 16-án lőttek le és nem 17-én. Azóta többször is megváltoztatták az dátumokat. Ténylegesen azonban a repülésekre mindennap sor került. Ezt saját magam láttam. Még a tűzszünet ideje alatt is voltak repülések, noha kevésbé gyakran.

A Ön légitámaszpontján milyen lőszer volt a repülőgépeken? Használtak foszforbombákat és gyújtószerkezeteket? Az ukrán tüzérség nagyon gyakran használta ezeket a földön.

  • Nem láttam foszforbombákat, de tér-robbantó bombákat (gyújtóbombákat – szerk.) használtak.

Ez meg van tiltva?

  • Igen. Ilyen bombákat készítettek Afganisztán számára. Egészen a legutóbbi időkig azonban be voltak tiltva és nem használták őket. Nem emlékszem és nem tudom megmondani melyik egyezmény tiltotta be őket. Ez a bomba nagy pusztító-erejű, mert mindent felgyújt. Teljesen eléget mindent.

Igénybe vették és használták ezeket az ellenségeskedések idején?

  • Igen. A fürtös bombákat is betiltották. Egy bombázó gép fürtös bombája – a méretétől függően – le tud rombolni nagyméretű célpontot is. Egyetlen bomba elég egy stadionhoz. Képes két hektár területet teljesen elpusztítani.

Miért használnak ilyen fegyvereket?

  • A parancsokat követik. De hogy pontosan ki adja ki a parancsokat, az nem világos.

Mi az értelme az ilyen fegyvereknek – a megfélemlítés taktikája?

  • Az emberi tényező maximális megsemmisítése.

Miért jött Oroszországba és miért határozta el, hogy mindezt elmondja? Miért nem szerzett senki sem eddig tudomást erről? Ön nem az egyedüli szemtanú!

  • Az SBU (Ukrán Biztonsági Szolgálat –szerk.) és a Nemzeti Gárda mindenkit megfélemlített. Az embereket súlyosan lehet bántalmazni minden egyes könnyelműen kimondott szóért. Be lehet börtönözni őket az Oroszország, vagy a felkelő milicisták iránt tanúsított legkisebb szimpátia miatt. Kezdettől fogva elleneztem ezt a ’terrorista ellenes hadműveletet’. Nem értettem egyet az ukrán állam politikájával. A polgárháború rossz. Nem normális a saját népünket gyilkolni. A legfontosabb számomra az, hogy nem akarok részt venni benne, még részlegesen sem, az ukrán oldalon.

A Konszomolszkaja Pravda videón rögzítette ezt a beszélgetést, és ez megtekinthető orosznyelven a honlapján.

A lap szövege szerzői jogvédelem alatt áll, felhasználni csak pontos forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.

Advertisements