Az MH-17 roncsai a hollandiai Gilze-Rijen katonai támaszponton

2015. március 2-én a Malajziai Légitársaság MH-370-es járata eltűnésének az első éves évfordulóján – szomorú előzetes bemutatóként – közszemlére tették ki a Malajziai Légitársaság egy másik Boeing 777-200ERs repülőgépének a roncsait (amely az MH-17 járatjelzéssel repült). Azért Hollandiában tették közszemlére az MH-17-es jelzésű gép maradványait, mert a 298 áldozat többsége holland állampolgár volt (193 ember). A gép szétroncsolt részeit megszemlélhetik a halottak családtagjai, rokonai. Az áldozatok földi maradványait is a Gilze-Rijen légitámaszpontra szállították a bűnügyi orvos-szakértői azonosítás elvégzésére és a földi maradványok hazajuttatására.

A Boeing 777-nek azok a részei, amelyeket szitává lyukasztgattak a rájuk zúdított magas energiájú tárgyak, nem voltak láthatóak akkor, amikor azt 2015. március 3-án az újságírók is megtekinthették annak a három hangárnak az egyikében, ahol a maradványokat összerakták a szakértők. A gép roncsainak ezeket a szitává lőtt részeit különleges vizsgálatnak vetették alá a holland hatóságok. Ennek az eljárásnak az a neve, hogy elkülönített bűnügyi vizsgálat a repülőgép-szerencsétlenség általános vizsgálatán belül, amelyet ugyancsak a holland hatóságok végeznek Malajzia kívánságára.

A repülőgép katasztrófájáról 2014 szeptemberében közzétett előzetes jelentés, amely a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) által előírt módon – a felelősség megállapítása nélkül (under the no blame rules) – folyik, csak annyit állapított meg, hogy „a repülőgép valószínűleg a rázúduló nagyszámú, magas energiájú, kívülről behatoló tárgyak által okozott strukturális sérülés miatt tört ketté”.

Screen-Shot-2014-12-05-at-3_09_47-PM

Oroszország, amely kezdettől fogva nem vesz részt a repülőgép-szerencsétlenség kivizsgálásában, következetesen ragaszkodott ahhoz, hogy az MH-17-et az ukrán légierő lőtte le gépfegyverrel, vagy a vadászgép szárnyára szerelt rakétával, illetve lelőhették a kelet-ukrajnai önvédelmi erők ellen harcoló ukrán egységek a tulajdonukban lévő oroszgyártmányú BUK-rakétával. A Nyugat inkább arra összpontosít, hogy a BUK-rakétát a szeparatisták lőtték ki, de erre vonatkozó egyértelmű bizonyítékot nem tud felmutatni.

Az előzetes vizsgálati jelentés tartalmazza egy olyan párbeszédnek a leírt szövegét, amelyet ukrán és orosz légiirányítók folytattak, és amelyben sem keleti, sem nyugati részről nincs utalás rakéta, vagy más repülőgép jelenlétére a légtérben, abban az időpontban, amikor az információcsere folyt arról, hogy eltűnt az utasszállító gép az ukrán radarról. Az orosz légiirányítók azonban közölték, hogy látták, amint a radar célpontja szétesett a légtérben.

(Elképzelhető, hogy egy földről kilőtt rakéta robbant az utasszállítógép közelében, amely nem volt látható a radar visszajelzésekor. Meg kell oldani azt a kérdést: miért repült közel egymáshoz két repülőgép, amelyet jelzett mind az ukrán, mind az orosz légiforgalmi irányítás? Ez olyan kérdés, amelyet a megfigyelők várakozása szerint alaposan, minden részletre kiterjedően kivizsgálnak majd, és amely bekerül a végső jelentésbe. A légiközlekedésre vonatkozó szabályok szerint ennek el kell készülnie a katasztrófát követő egy éven belül, de rendszerint több időt igényel.)

A holland Repülésbiztonsági Testület elnöke – Tjibbe Joustra – közölte, hogy a végső jelentést várhatóan 2015 októberében hozzák nyilvánosságra. A gép roncsainak a közszemlére tétele azt is jelzi, hogy az elkövetkező hónapokban még jobban össze tudják rakni őket. Ily módon már pontos adatokat nyerhetnek arról, hogy milyen erők hatottak akkor, amikor az MH-17 kettétört és lezuhant. A holland főügyészség szóvivője szerint a bűnügyi nyomozás hatalmas erőkkel folyik és a befejezéséhez szükség van 2015 egészére.

A lap szövege szerzői jogvédelem alatt áll, felhasználni csak pontos forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.

Advertisements