Ukrajna felfegyverzése totális háborúhoz vezethet

A nukleáris korszak egyetlen elnöke sem járult hozzá olyan provokatív akciókhoz Oroszország határain, mint amilyenekre az elmúlt két évtizedben – de különösen az ukrán konfliktus kapcsán – sor került. Obama azonban nem követte elődeit, Harry Truman-t, Dwight Eisenhower-t, John F. Kennedy-t, Lyndon Johnson-t, Richard Nixon-t, Geralt Ford-ot, James Carter-t, Ronald Reagan-t, George H. Bush-t, Bill Clinton-t és Georg W. Bush-t, és szabad kezet adott kormányzatában a neokon héjáknak Oroszország provokálására. A Fehér Ház nem követelte meg, hogy legalább a legtekintélyesebb vezető tömegtájékoztatási intézmények tárgyilagosan informálják az amerikai közvéleményt.

A globális média – nyíltan elfogult propagandagépezetként – mellőzte azt a tényt, hogy a Washington és a NATO által hatalomra segített kijevi kormányzat neonáci rohamcsapatokat vetett be Ukrajna keleti tartományaiban az oroszetnikumú lakosság ellen. Ez olyan bűncselekmény, amelyhez hasonlóra a második világháború óta nem került sor Európában. A nyugati tömegtájékoztatás, amely azonnal lecsap a legkisebb neonáci jelenségekre is, teljesen elhallgatta, hogy a puccsista Kijev előre megfontoltan neonáci halálbrigádokat vetett be a kelet-ukrajnai lakosság tömeggyilkosságokkal való megfélemlítésére. Amikor az orosz kormány újból és újból tiltakozott a halálosztagok gyilkosságai miatt, a puccsista Kijev és az amerikai tömegtájékoztatás erről hallgatott, vagy az egészet orosz propagandának minősítette.

Fennállása óta ez az írott és elektronikus amerikai sajtó legszégyenteljesebb teljesítménye. Elveit megtagadva, mélyen a saját szintje alá süllyedt és megvásárolt propaganda-terjesztővé vált. Az oroszok tisztában vannak vele, hogy nagy befolyással rendelkező amerikaiak tolonganak Ukrajnában, a természeti kincsekben gazdag ország kifosztásának reményében. Hunter Biden, az alelnök fia lett a Burisma Holding egyik igazgatója, amely Ukrajna legnagyobb magántulajdonban lévő gázszolgáltató vállalata. Burisma egy ciprusi központú off-shore cég, amely szoros kapcsolatban van a Privat Bankkal, amelynek viszont Igor Kolomojszkij a tulajdonosa. Emlékeztetjük az olvasót arra, hogy Kolomojszkij Dnyepropetrovszk kormányzója, saját fegyveres félkatonai szervezettel rendelkezik, amely aktívan részt vett a kelet-ukrajnai orosz lakosság elüldözésében és legyilkolásában. A Burisma-nak a lobbistái szoros kapcsolatban állnak John Kerry külügyminiszterrel, beleértve Kerry korábbi stábjának főnökét, David Leiter-t is.

Az oroszoknak teljesen más a véleményük az ukrajnai „reformokról”, mint ahogyan azt az amerikai tömegtájékoztatás tálalja. Moszkva azonban hajlandó lenne tudomásul venni, hogy ezek a jó kapcsolatokkal rendelkező amerikaiak tovább gazdagítják magukat Ukrajnában és arra kényszerítik Kijevet, hogy tovább mélyítse gazdasági kapcsolatait az EU-val.

Azt azonban nem tudják elfogadni, hogy a NATO erői bevonuljanak Ukrajnába és folytatódjék az orosz anyanyelvű kelet-ukrajnaiak gyilkolása az új-náci halálosztagok bevetésével. Putyin követeli, hogy ezeket a félkatonai terroristacsoportokat a Nyugat és a parancsait teljesítő kijevi kormányzat fegyverezze le. Elfogadhatatlan az is, hogy a kijevi hatalomgyakorlók azzal büntetik a kelet-ukrajnaiakat, hogy elvágták őket a bankoktól és semmilyen pénzügyi szolgáltatást nem tudnak igénybe venni. Egyre veszélyesebbé vált az oroszanyanyelvűek számára, hogy Ukrajna olyan területeire költözzenek, amelyek a kijevi hatóságok ellenőrzése alatt állnak. Sokat visszaküldtek közülük, mások pedig menekülni voltak kénytelenek, mert a neonáci milíciák megöléssel fenyegették őket.

Emiatt a helyzet miatt a kelet-ukrajnaiak minden állami támogatás nélkül maradtak, nem kapják meg még a nyugdíjaikat sem, teljes mértékben az Oroszországból érkező segélyre vannak utalva. Ukrajna Donbásznak nevezett térségébe szakadatlanul érkeznek fegyverek és harcoló alakulatok. Ez a tény arra kényszerítette Moszkvát, hogy a humanitárius segélyen kívül fegyverekkel is segítse az oroszajkú kelet-ukrajnai önvédelmi erőket. Ez a helyzet riasztotta azokat az európai vezetőket is, akik akaratlanul is a Washington és a Moszkva közti élesedő konfliktus harapófogójába kerültek.

main

Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök arra kényszerült, hogy 2015. január 7-én Kijevben tárgyaljanak az ukrán vezetőkkel és még aznap tovább utazzanak Moszkvába, hogy ismertessék béketervüket Putyin elnökkel. A Kreml most már arra törekszik, hogy Ukrajnát két nagy autonómiával rendelkező keleti és nyugati zónára osszák, amelyeknek a közös pénzügyeit és más országos politikát érintő feladatait a kijevi központi kormányzat látná el. Moszkva kész elfogadni azt is, hogy Ukrajna legyen nagy önállósággal rendelkező régiók szövetségi köztársasága. A Kreml azt sem ellenzi, hogy Ukrajnát szoros gazdasági kapcsolatok fűzzék az Európai Unióhoz. Putyin még azt is fölajánlotta, hogy tartsanak a Krímben egy új népszavazást, és kérdezzék meg az ott élőket, hogy el akarnak-e szakadni Ukrajnától és csatlakozni akarnak-e Oroszországhoz. Azt azonban nem tudja a Kreml elfogadni, hogy Ukrajna csatlakozzon a NATO-hoz és a Nyugat katonai szövetségének az infrastruktúrája kiépüljön a határai mentén.

A másik, amihez Putyin ragaszkodik, hogy a Nyugat vegye rá a kijevi kormányzatot, hogy fegyverezze le a neonáci fegyveres milíciákat, és gondoskodjon az orosz etnikumhoz tartozó ukrán polgárok védelméről. Ha ezeket a feltételeket a Nyugat, a NATO és a szolgálatukban álló kijevi kormányzat nem hajlandó elfogadni, akkor nem lehet kizárni egy nagyobb katonai offenzíva lehetőségét sem, amely már akár Kijevig is elérhet.

A lap szövege szerzői jogvédelem alatt áll, felhasználni csak pontos forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.

Advertisements