Taktikai nézeteltérés az EU és a NATO között

Az Ukrajnáért folytatott nyugati offenzíva két egymást támogató, de egymással rivalizáló szervezete között komoly viták folytak. A világközvélemény tudtára jutott, hogy Victoria Nuland, az Egyesült Államok külügyminiszter-helyettese, fontos telefonbeszélgetést folytatott az Egyesült Államok kijevi nagykövetével. Ebben átbeszélték részletesen, hogy a washingtoni Külügyminisztérium milyen összetételű új koalíciós kormányt akar. Amikor a nagykövet hivatkozott az Európai Unió által javasolt megoldásra, a külügyminiszter helyettes röviden annyit mondott, „Fuck the EU!”, vagyis Amerikának és a NATO-nak nem kell figyelembe vennie Brüsszel javaslatait.

2014. február 20-án három EU-s külügyminiszter Janukovics elnökkel, továbbá a tüntető ellenzék három vezetőjével, valamint Oroszország képviselőjével tárgyalt. Az Egyesült Államokat nem hívták meg. Az a tény, hogy Brüsszel Washington nélkül kezdeményezett egy ilyen világstratégiai fontosságú tárgyalást, jelzés lehet arra is, hogy az euroatlanti térség hatalmi viszonyaiban   elmélyült a megosztottság. Lehet, hogy Brüsszel csak azt üzente Washington-nak, hogy az Európai Unió Amerika nélkül is képes kezelni az ukrán kérdést. Kemény tárgyalások után az összes tárgyaló fél – beleértve az utcai tiltakozók többségének a képviselőit is – megegyezett abban a kompromisszumban, hogy a jövő évi választásokat előrehozzák, és már 2014 decemberében megtartják.

Megállapodtak abban is, hogy a jelenlegi alkotmányos rendből visszatérnek a 2004-es alkotmányhoz, amely korlátozza az elnök hatalmát és több hatáskört biztosít a parlament számára, továbbá Julia Tyimosenko visszanyeri szabadságát. Ettől a konszenzussal elfogadott ésszerű kompromisszumtól mindenki azt várta, hogy véget érnek a több hónapja tartó tüntetések és zavargások, és megszűnik a káosz és anarchia. A szemben álló felek úgy értékelték, hogy olyan megoldást találtak, amely biztosíthatja a kiutat a jelenlegi válságból.

Ez a kölcsönös engedményekkel létrejött megállapodás azonban mindössze 12 órán át tartott. Kijev belvárosa ismét lángba borult és újból utcai vérengzés színhelyévé vált. A Lvovból érkezett orvlövészek és mesterlövészek egyformán célba vették a biztonsági erők tagjait és a tüntetőket. 2014. február 22-én ugyanazokkal a fegyverekkel és töltényekkel gyilkolták a Maidanon a tüntetőket, amelyekkel a Janukovics elnök mellé rendelt biztonsági egységek tagjaira is lőtték. Kitört a pánik, a rohamrendőrség meghátrált, majd teljesen visszavonult. A hátulról támadó orvlövészek tehát a rendfenntartó erőket se kímélték. Az egyik ellenzéki vezér – Vitalij Klicsko – ekkor otthagyta a tüntetőket, és magyarázat nélkül távozott. Janukovics – a legitim elnök – pedig közeli munkatársaival elmenekült Kijevből, és a Krím Autonóm Köztársaságon keresztül Oroszországban kért menedékjogot.

A lap szövege szerzői jogvédelem alatt áll, felhasználni csak pontos forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.

Advertisements