A budapesti bunraku (2. rész)

A szervezett magánhatalom színes utcai rendezvényei látható szereplőkkel és ’nem látható’ főszereplőkkel (2. rész)

A szervezett magánhatalom és a korrupció

Szeretném néhány sorban megvilágítani az Y és Z generáció szabadságszerető tagjainak, hogy tudomásul kell venniük: a jelenlegi pénzuralmi világrendszerben minden társadalmat, minden államot egyszerre két hatalom irányít. Az egyik a szervezett magánhatalom, amely úgy működik, mint egy globális korporáció. Legfelső szintjén a stratégiai döntéseket mintegy 300 szupergazdag bankárdinasztia képviselői hozzák. Ez a 300 bankárdinasztia a tulajdonosa annak a 147 óriásbanknak és pénzintézetnek, amely viszont keresztbe-tulajdonlással 43 ezer transznacionális korporációt mondhat magáénak. A pénzuralmi rend felső szintjének a bázisát az az 1% alkotja, amelynek a lakosság 99% dolgozik. A felső szint közvetlen irányítása alá tartoznak a legfontosabb pénzintézetek, elsősorban az olyan központi bankok, mint a FED, a Bank of England, az EKB és a Bázelban működő BIS, a központi bankok központi bankja.

A globális korporáció második szintjét az igazgatók alkotják, akiknek az a feladata, hogy ellenőrizzék a felső szint döntéseinek a végrehajtását. Az igazgatókhoz lehet sorolni az Egyesült Államok elnökét, más nagyobb országok kormányfőit, az ENSZ főtitkárát, a Világkereskedelmi Szervezet, a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap, a NATO, az EU élén álló személyeket. A szervezett magánhatalom struktúrájának fontos részét alkotják az olyan szervezetek, mint a Bilderberg Csoport, a Trilaterális Bizottság, a Külkapcsolatok Tanácsa, a több mint 30 ezer alapítvány, a kerekasztal-hálózatok, a Lions, Rotary és a hasonló klubok, valamint a különböző szabadkőműves szervezetek, amelyeken keresztül elér minden döntési központot. A világszintű óriásvállalat – a szervezett magánhatalom – harmadik szintjét a menedzserek alkotják, akik már konkrétan végrehajtják a legfelső szint döntéseit.

A szervezett magánhatalom individualista és saját egyéni érdekeit követi. Ideológiája a neoliberalizmus, egy átértelmezett fogalom, amely ma már a klasszikus liberalizmus elveinek, az emberi jogoknak és a politikai szabadságjogoknak a tagadása. Mivel a vagyon hatalom, és a szervezett magánhatalom óriási vagyonnal rendelkezik, ezért az a szabadság, amit követel magának, az valójában már a többség szabadságával való visszaélés – a korlátlan önzés -szabadsága.

A szervezett magánhatalom magának követeli a közérdek szolgálatában álló államnak az irányítását is. A társadalom vagyontalan többsége csak az állam – mint erőszakszervezet – segítségével képes a szervezett magánhatalommal szemben a saját érdekeit érvényesíteni. A profitorientált szervezett magánhatalom – gátlástalanul és mértéktelenül – csak a saját magánérdekeit követi. Ha az állam gyenge, akkor a társadalom vagyontalan, hátrányos helyzetű, többsége nem tud védekezni a szervezett magánhatalom önzésével szemben. A szervezett magánhatalom ezért arra törekszik, hogy gyengítse a közérdek és a közjó szolgálatában álló államot, s ha lehet, azt a saját szolgálatába állítsa. Mint „éjjeliőr-állam” az a feladata, hogy a szervezett magánhatalom vagyonát és előjogait védelmezze az alullévők féken-tartásával. A szervezett magánhatalom ezért az állam gyöngítésére, a társadalom polarizálására, atomizálására és multikulturális mozaikká való átalakítására törekszik.

 Miért van korrupció?

A szervezett magánhatalom óriási pénzügyi és vagyoni fölényét a korrupció legváltozatosabb formáival és technikáival alakítja át politikai-közhatalmi döntésekké. Nem lehet eléggé ismételni, hogy a pénzuralmi rendszerben olyan pénzügyi és gazdasági struktúrák működnek, amelyek az értékelőállító munka eredményét a vagyonnal rendelkező 1%-hoz szivattyúzzák át. A pénzuralmi rend ezért nem lehet más, mint kevesek uralma a többség felett, vagyis szükségszerűen oligarchikus rendszer.

A szervezett magánhatalom, valamint az arctalan pénzviszonyokba elrejtett irányító szervezetei oligarchikus struktúrák. Csak úgy tudnak létezni, hogy eladósítással, kamatszedéssel és más technikákkal elvonják a termékeket és szolgáltatásokat azoktól, akik azt előállítják. A szervezett magánhatalom rendszerében az uralmat gyakorló oligarchikus kisebbségnek a vagyon koncentrációján és centralizációján nyugvó hatalma egyre növekszik, miközben a függőhelyzetű vagyontalanoké egyre csökken. Ezért kell elhitetni a magyar nép felnőtté vált Y és Z generációjának tagjaival, hogy a szervezett magánhatalom majd az egyenlő esélyek megújításával folyamatosan biztosítja számukra a társadalmi mobilitást, azt a lehetőséget, hogy hozzájuthassanak a pénzügyi, gazdasági és politikai hatalomhoz. Ez átlátszó megtévesztés mindazok számára, akik már tanulmányozták és a gyakorlatból is ismerik a hatalmi viszonyok működését.

Hogy mennyire korrupttá vált az ellenőrzés nélkül maradt szervezett magánhatalom, azt jól szemlélteti az Egyesült Államok mai valósága. A híres „Amerikai Álmot” ténylegesen úgy lopták el az amerikaiak millióitól, hogy szinte észre se vették. A szervezett magánhatalom Wall Street nevezetű egyik központja, például, olyan mértékben vált korrupttá és bűnözővé, hogy nehéz róla tárgyilagosan és higgadtan beszélni. A meghatározó pénzügyi szereplők ma már bármit megtehetnek, mert a második világháború után fokozatosan felvásárolták maguknak a politikai osztályt. A közérdek képviseletére kötelezett államhatalom rendeltetésellenesen a magánhatalom kiszolgálójává vált. A pénzhatalmi világelit ma már nemcsak a világ legnagyobb gazdasági gépezetét képes megbénítani, de az egész világgazdaságot is.

A Wall Street korrupt működését számos körülmény tette lehetővé. Az óriásbankok először csak könyvelésüket manipulálták, később elérték, hogy a szabályozást és ellenőrzést végző állami szervek helyett a bankok felügyeletét maguk a bankok lássák el. Így vált általános gyakorlattá a tudatos megtévesztés és csalás. Közvetlenül a 2008-as válság kirobbanása előtt  kiadott beszámolóikban az önmagukat ellenőrző bankároligarchák elhallgatták, hogy a legtöbb vezető bank az összeomlás szélén áll és ezért több-százmilliárd dollár állami segítségre szorulnak közpénzekből. Az Amerikában már ekkor is érvényben lévő törvény bűncselekménnyé minősítette, ha a bankok vezérigazgatói elhallgattak fontos információkat a befektetőik elől. 2008-ban ez az elhallgatás és megtévesztés ténybeli bizonyítást nyert. Az amerikai Igazságügyi Minisztérium egyetlen bűnvádi eljárást nem kezdeményezett bármelyik Wall Street-i bank ellen sem. A Minisztérium bűnügyi osztályvezetője elismerte, hogy az egész világot megrengető pénzügyi válság egyetlen nagy szereplője ellen sem emeltek vádat, mert ehhez igazolni kellett volna, hogy a gyanúsított szándékosan követte el a csalást. Pénzügyi kutatók tényekkel támasztották alá, hogy az elmúlt 25 évben alig indult eljárás pénzintézetekkel, bankokkal szemben. A bankárok nem kerültek börtönbe súlyos bűncselekményeknek minősülő csalásaikért. Évek múlva is csak az erkölcsi alanyoknak nem tekinthető jogi személyeket szankcionálták a kolosszális méretű csalásokhoz képest enyhének tekinthető pénzbüntetésekkel.

Richard Bowen, aki 2008-ig volt a Citigroup egyik alelnöke, már 2006-ban rájött, hogy a jelzáloghitelek 60%-ka problematikus. Felfedezését minden illetékessel közölte, a vezetőség azonban nem vette figyelembe figyelmeztetéseit. Az amerikai pénzügyi válságot vizsgáló bizottságnak Bowen több ezer oldalnyi iratot adott át, de ebben az esetben sem történt semmi. Mivel a bankok önmagukat ellenőrizték, a Citigroup vezetői továbbra is igazolták, hogy a bank pénzügyei életképesek és a belső ellenőrzés hatékony. Alig telt el 9 hónap, és a Citigroupnak 45 milliárdos gyorssegélyre és további 300 milliárdos garanciára volt szüksége a szövetségi kormánytól – az adófizetők pénzéből – ahhoz, hogy talpon maradhasson. A Wall Street-i vezetők máig meg vannak győződve arról, hogy sosem kerülhetnek börtönbe.

A Bank of America akkori elnöke 2008. november 26-án azt írta a részvényeseknek, hogy a világ legerősebb és legstabilabb bankjának a tulajdonosai. Azt nem említette, hogy a Bank of America azon a napon 86 milliárd dollárral tartozott a FED-nek, és ezt a FED is elhallgatta. Az Egyesült Államok központi bankjának szerepét is ellátó, de 100%-ban magántulajdonban lévő FED, rekord méretű pénzügyi mentőakciót hajtott végre. Ezzel a FED biztosította a bajba került pénzintézetek számára a túlélés lehetőségét. A FED elhallgatta, hogy mely bankok kaptak összesen 1200 milliárd dollár segítséget egyetlen napon, 2008. december 5-én. A FED 2009 márciusáig 7770 milliárd támogatást nyújtott a bűnözőgyakorlatot folytató pénzügyi rendszer megmentésére. Ezzel a FED megakadályozta a pénzrendszer teljes összeomlását, de elősegítette, hogy azok tovább folytathassák korrupt működésüket.

A mértéktelen spekuláció miatt csődbejutott bankok megmenekültek az összeomlástól, sőt, tovább növekedhettek a szupergazdag pénzügyi elit magántulajdonát képező FED titkos finanszírozásának köszönhetően. Jelenleg is az a helyzet, hogy ezek a közpénzből megmentett nagy bankok olyan kockázatokat vállalnak, amelyeket nem mernének megtenni, ha nem lennének biztosak abban, hogy az ellenőrzésük alatt álló állam az adófizetők pénzéből megmenti őket.

Történtek az amerikai Kongresszus, a tudomány és a szakma képviselői részéről is erőfeszítések arra, hogy állítsák le a „forgóajtó-rendszert”, a monetáris felségjogokat gyakorló FED, a spekulációs tranzakciókat bonyolító Wall Street, valamint a szabályozást és az ellenőrzést végző kormányzati szervek között. Aki a spekulációs ügyleteket irányítja, holnap már a szabályozást végzi, hogy aztán ő lássa el a hatósági felügyeletet a Wall Street spekuláns bankárai felett. Több konkrét személyt is megnevezhetnénk, de itt csak arra utalunk, hogy e sorok írója más munkáiban már ezt megtette.

Ezzel csak jelezni akartuk, ami ma már közhelynek számít, hogy az egész világ egyik legkorruptabb országává vált az Egyesült Államok. Csak terjedelmi okokból nem szóltunk arról a még nagyobb korrupciós „forgóajtóról”, amely a hadiipari-komplexum, a szövetségi kormányzat – beleértve a törvényhozást is -, valamint a bankrendszer legfelsőbb szintjei között működik. Valaki az egyik nap korporációs elnök, majd miniszter, majd bankelnök, hogy aztán törvényhozó legyen.

Van-e korrupció Magyarországon?

Amíg van szervezett magánhatalom, addig csak korlátozni lehet, de teljesen felszámolni nem lehet a korrupciót.  Akik elemezték a jogállam intézményrendszerét szétzüllesztő korrupciót, gondosan elhallgatták, hogy létezik nemzetközileg megszerveződött magánhatalom, és a pénzhatalmi világelit az a felvilág, amely az Európai Unióval együtt Magyarországot is a saját pénzügyi gyarmatává tette. A szervezett magánhatalom már 1988-tól (társasági törvény elfogadása) elkezdte a maffiajellegű működést, és az egész rendszerváltás alatt folyamatosan működött. Létezik posztkommunista maffiaállam? Létezik, de ez már létezett az Antall József és a Boros Péter kormányzat, a Horn-kormány, a balliberális Medgyessy, Gyurcsány és Bajnai kormányok idején is, nemcsak a jelenlegi nemzeti kormány alatt.

A Magyarországon működő ’szervezett felvilág’, amely csak a ’globális szervezett felvilág’ helyi kozmopolita-komprádor képviselete, folyamatosan jelen volt 1988 (sőt 1982) óta Magyarországon. A jelenlegi pénzuralmi világrendben a magyar társadalom felsőosztálya  nem is Magyarországon él. A ’szervezett felvilág’ külföldi döntési központjai útján eddig el tudta érni, hogy Magyarországnak olyan kormányzata legyen, amely lényegesen nem változtatott az általa kialakított pénzügyi és gazdasági struktúrán. Így gondoskodott arról, hogy hatékonyan működjön az a struktúra és szivattyúrendszer, amely minden évben a magyar GDP 30%-kát juttatta el hozzá profit és kamat formájában. A magyarországi milliárdosok vagyona eltörpül a ’globális szervezett felvilág’ vagyonához képest. Magyarország félgyarmati helyzetének az igazi haszonélvezője a pénzhatalmi világelit. Ez a szervezett magánhatalom azonban nem akar beletörődni abba, hogy legyen egy helyi felsőosztály is, amely nem az ő globális maffiahálózatához tartozik.

Amikor a kozmopolita-komprádor balliberális érdekcsoportok használták az államot maffiamódszerekkel történő gazdagodásra, akkor ezt a pénzhatalmi világelit rendben-valónak talált. Azt azonban ellenzik, ha a közhatalom szolgálatában lévő állam akarja megszilárdítani helyzetét a középosztály erősítésével, gazdasági bázisának kiépítésével. Az ilyen közhatalom hirtelen „maffiamódszereket” alkalmazó állammá lényegül át.

A szükségszerűen kontroll nélküli szervezett magánhatalom, amelynek a vezetőit nem lehet demokratikusan választani, és amely emiatt nem is ellenőrizhető, mindent megtesz azért, hogy létezését letagadja. A demokráciát is át kellett értelmeznie.  Egy rendszer akkor demokratikus, ha a szervezett magánhatalom nem ütközik a közérdeket és a közjót szolgáló államhatalom korlátaiba. A liberalizmust is átértelmezte. Ma ez nem valamennyi állampolgár emberi jogait és politikai szabadságjogait jelenti, hanem a szervezett magánhatalom szabadságát a mások szabadságával való korlátlan visszaélésre.

Egyelőre nem ismerjük, hogy a ’Magyar polip’ kötet szerzői milyen érvekkel támasztják alá azt az állításukat, hogy csak 2010 óta működik maffiaállam Magyarországon. A második Orbán-kormányt megelőzően a mai állapotokhoz képest csak kisebb volumenű és kevésbé veszélyes volt a korrupció.

Korrupció sajnos a jelenlegi nemzeti kormányzás idején is van Magyarországon. Az ismertetett tények alapján azonban arra kell következtetnünk, hogy lényegesen nagyobb korrupció volt 2010 előtt, mint után. Pontos, bizonyított adatokra támaszkodó választ azonban csak tudományos módszerekkel végzett alapos kutatás adhat.

Lásd még a blogon:
1. rész: Budapesti bunraku (1. rész)

2. rész: Budapesti bunraku (2. rész)
3. rész: Budapesti Bunraku (3. rész)
4. rész: Budapesti bunraku (4. rész)

A lap szövege szerzői jogvédelem alatt áll, felhasználni csak pontos forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.

Reklámok