Magyarország adóssága 5 milliárdról 20 milliárd dollárra nőtt 1973-1989 között

A Szabad Európa Rádiónál végzett munka elsősorban nem pénzkereset, hanem hivatás volt a számomra. Meg voltam róla győződve, hogy munkánkkal hozzájárulunk ahhoz, hogy Magyarországon demokrácia, jogállam és piacgazdaság alakuljon ki, ahol biztosítva vannak az emberi jogok és politikai szabadságjogok. Elhatároztam, hogy az államelmélet és a demokráciaelmélet szakirodalmát tanulmányozva írok egy disszertációt a magyarországi átalakulásról.

Elkezdtem gyűjteni az ezirányú külföldi és magyar szakirodalmat, miközben igyekeztem a szaksajtó útján is nyomon követni a magyarországi átalakulás politikai, államjogi, gazdasági, és pénzügyi vonatkozásait. Az első száz könyv után látnom kellett, hogy a politikai rendszer átalakulása rendkívül ellentmondásosan történt meg. A demokrácia érdemben igen korlátozottan érvényesül, és gyakran csak üres formákban merül ki. A jogállamiság és a jog uralma is nagyrészt hirdetett, de csak igen korlátozottan megvalósított törekvés. Egyre több ténnyel kellett szembesülnöm, amelyek azt bizonyították, hogy a várva várt szabadság, demokrácia és piacgazdaság helyett valami más lett a magyar társadalom osztályrésze.

1994-ben kezembe került a Magyar Nemzeti Bank szakértője által készített MNB Műhelytanulmányok 2., amelyet 1993 elején publikáltak. Ennek a kiadványnak az 56. oldalán található az a megállapítás, hogy a magyar gazdaság részére az 1973-1989-ig terjedő “időszak egészét tekintve mintegy egymilliárd dollár erőforrás bevonás viszont az ezt többszörösen meghaladó összesen 11 milliárd dollár halmozott kamatkiadással járt.” A magyar gazdaság és társadalom egészét terhelő adósság mégis 1989-re 20 milliárd dollárra növekedett. Ez a súlyos pénzügyi helyzet az egyik kiváltó oka volt a reformoknak, amelyek végül is rendszerváltáshoz vezettek. Ma már azt is tudjuk, hogy a magyar társadalom által létrehozott nemzeti vagyon több mint 80%-a magánosítva lett, és az eladásért befolyt ellenérték kizárólag az ország adósságának a csökkentésére és kamatfizetésre lett fordítva. Ennek ellenére a magyar társadalom egészét terhelő adósság – állami és nem állami, külső és belső, bruttó és nettó – 80 milliárd dollárra emelkedett.

Azt is figyelembe kell venni, hogy a nemzeti vagyon magánosításakor az eladott vagyontárgyakon lévő adósság jelentős része továbbra is közteher maradt. Azaz az adósság nem lett privatizálva, csak az a vagyontárgy, amelynek a működtetésével ezt az adósságot törleszteni kellett volna. Ebben az összefüggésben a rendszerváltás olyan tulajdonosi szerkezet átalakításnak tűnik, amely lehetővé tette, hogy a magyar gazdaság egy része nem 20, hanem 80 milliárd dollár adósságszolgálat terheit viselje.

Kárpótlási jegy: Alapvető célja, hogy az államosítások idején vagyonukat vesztett állampolgárok számára részleges kárpótlást nyújtsanak //Forrás: ecopedia.hu; "Kárpótlási jegy"

Kárpótlási jegy: Alapvető célja, hogy az államosítások idején vagyonukat vesztett állampolgárok számára részleges kárpótlást nyújtsanak //Forrás: ecopedia.hu; “Kárpótlási jegy”

A lap szövege szerzői jogvédelem alatt áll, felhasználni csak pontos forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.

Advertisements