Kik viselnék egy újabb világháború költségeit?

Már kísérletet tettünk annak az elemzésére, hogy kik és miért érdekeltek egy helyi, illetve egy nagyobb méretű háború kirobbantásában. Arra a kérdésre azonban még nem válaszoltunk, hogy a globális hatalmi elit által kirobbantott háborúnak kik viselnék a költségeit. 2011-ben a világ katonai kiadásai elérték az 1738 milliárd dollárt, ami 138 milliárddal nagyobb, mint az azt megelőző évi. Az Egyesült Államok katonai kiadásai 711 milliárd dollárra rúgtak, amely a globális összeg 41%-kát teszi ki.

2008-ban összeomlott a világ pénzügyi rendszere és az értéktermelő iparágak számára kiszáradtak a hitelek. Az általános hitelhiány arra kényszerítette a világ számos országát, hogy csökkentse a nevelésre, az egészségügyre, a lakásépítésre, a természetvédelemre és a szociális célokra fordított kiadásait. Ugyanakkor katonai költségvetéseiket ezek az országok nem csökkentették. Az amerikaiakat különösen elgondolkodtatja, hogy csökkenés helyett 13 milliárd dollárral tovább növekedtek katonai kiadásaik.

NATO //Forrás: rickrozoff.wordpress.com; "Forces 2020: NATO Strategic Commands Meets At U.S. Headquarters"

NATO //Forrás: rickrozoff.wordpress.com; “Forces 2020: NATO Strategic Commands Meets At U.S. Headquarters”

Igaz, Kína és Oroszország is növelte 2011-ben a katonai költségvetését. E két ország katonai ereje még mindig alul marad az Egyesült Államokéhoz képest. Amerika ötször annyit költött fegyverkezésre, mint Kína, a világ második katonai hatalma, és tízszer annyit, mint Oroszország, amely a világ harmadik katonai hatalma. Ha az Egyesült Államokéhoz  hozzászámítjuk szövetségesei – Nagy Britannia, Franciaország, Németország, Japán és Izrael – katonai kiadásait is, akkor a világ összes katonai kiadásainak a túlnyomó részét Amerika és szövetségesei fordítják fegyverkezésre.

Kína, amely a világ hadi-kiadásainak a 8,2%-kát fordítja katonai célokra, meg van győződve arról, hogy ezek a kiadásai arányosak és szükségszerűek. Szinte valamennyi állam illetékesei hasonló véleményen vannak. Ugyanakkor ezek a költségek felemésztik a nemzeti erőforrásokat és mérhetetlen pazarlást jelentenek. Számos ország a rendelkezésére álló jövedelem aránytalanul nagy részét fordítja fegyverkezésre. Az Egyesült Államokban minden-egyes adó-dollárból ötvennyolc cent megy háborús célokra. Tanúi lehetünk annak, hogy világszintű járvánnyá vált egyre többet költeni rakétákra, repülőgépekre, hadihajókra és más fegyverekre.

Az emberiségnek nem egy harmadik világháborúra van szüksége az Új Világrendért, hanem meglévő és pótolhatatlan erőforrásainak a megtartására. A folyamatosan  növekvő fegyverkezés helyet egyre többet kellene költeni a pótolhatatlan erőforrások megőrzésére, az éhínség, a betegségek leküzdésére. A fegyverek jelentős része akkor a leghasznosabb, ha soha nem veszik őket igénybe. Az elrettentéshez és a ‘kölcsönös egymás mellett féléshez’ lényegesen kevesebb fegyver is elegendő lenne. Ehhez azonban fokozatosan fel kellene számolni a második világháború után fennmaradt és továbbfejlesztett  hadiipart.

NATO //Forrás: globalresearch.ca; "U.S. And NATO Escalate World’s Deadliest War On Both Sides Of Afghan-Pakistani Border"

NATO //Forrás: globalresearch.ca; “U.S. And NATO Escalate World’s Deadliest War On Both Sides Of Afghan-Pakistani Border”

Az ipari-katonai-komplexum azonban – eltérően az elsőtől – a második világháború után nem szerelte le, hanem tovább működtette a hatalmasra duzzadt hadiipart. Azért, hogy ennek termékeit „hasznosíthassa”  mindig gondoskodott kisebb-nagyobb helyi háborúkról (koreai-háború, vietnami-háború, közel-keleti háborúk, Irak, Afganisztán).

Egy háború valószínűsége a katonai-ipari-komplexum sajátos érdekeitől is függ. Ha ki akarja üríteni óriási raktárkészleteit, hogy helyet csináljon újabb termékei számára, akkor a felhalmozott fegyverektől és hadianyagoktól háború kirobbantásával a legegyszerűbb megszabadulnia. Ha el akarjuk hárítani egy újabb pusztító háború veszélyét, akkor a sokat emlegetett strukturális reformokat a hadigépezetet mozgató iparágakra is ki kell terjeszteni. Az államok feletti Pénzkartell a hadiiparnak is a tulajdonosa. Amíg hatalmas profitot húz belőle, addig működtetni fogja, és ha működteti, akkor a háborúkra is szüksége van.

A lap szövege szerzői jogvédelem alatt áll, felhasználni csak pontos forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.

Advertisements