Mihail Gorbacsov: „A világ egy újabb Hidegháború küszöbén áll” (2014.11.09., Berlin)

2014. november 9-én, a berlini fal ledöntésének 25. évfordulója alkalmából a német fővárosban rendezett nemzetközi tanácskozáson Gorbacsov – volt szovjet pártfőtitkár valamint a Szovjetunió első és utolsó embere – ismételten azzal vádolta a Nyugatot, elsősorban az Egyesült Államokat, hogy az 1989-ben Moszkvának tett ígéreteket és szóbeli kötelezettségvállalásokat megszegte. A nyugati országok a Hidegháború vége és a Szovjetunió szétesése után szinte megrészegültek vélt győzelmüktől. Nem tudtak ellenállni annak, hogy hasznot húzzanak Oroszország gyengeségeiből.

„Az utóbbi hónapok eseményei egy rövidlátó politika következményei, amely politika arra irányult, hogy kész tények elé állítsa Oroszországot és figyelmen kívül hagyja más partnerek érdekeit.” – mondta a 83 éves Gorbacsov, akinek a nyitási politikája jelentős mértékben hozzájárult nemcsak a berlini fal leomlásához, de a Szovjetunió felbomlásához is.

Gorbacsov szemrehányást tett a Nyugatnak, hogy a NATO keleti bővítésével, a délszláv háborúba és a koszovói válságba történő beavatkozással, az európai rakétaelhárító rendszerek telepítésével, az iraki háborúval és a líbiai és szíriai beavatkozásával aláásta azt a kölcsönös bizalmat, amely 1989-ben és 1990-ben lehetővé tette a békés forradalmakat Kelet-Közép-Európában és Németországban.

Gorbacsov beszéde 2014. november 9-én, a berlini fal ledöntésének 25. évfordulóján //Forrás: zerohedge.com; "New Russian Military Doctrine Identifies NATO/US As "Threats"; Gorbachev Warns Of "New Cold War""

Gorbacsov beszéde 2014. november 9-én, a berlini fal ledöntésének 25. évfordulóján //Forrás: zerohedge.com; “New Russian Military Doctrine Identifies NATO/US As “Threats”; Gorbachev Warns Of “New Cold War””

Gorbacsov így fogalmazott: „A világ egy újabb Hidegháború küszöbén áll. Egyesek szerint ez a háború már el is kezdődött.” Gorbacsov korábban bírálta Putyin orosz elnököt, de Berlinben most sürgette a Nyugatot, hogy oldja fel minél előbb az Oroszországra – az ukrán válság miatt – kivetett gazdasági szankciókat.

A 87 éves Hans-Dietrich Genscher, aki a berlini fal ledöntése idején a Német Szövetségi Köztársaság Külügyminisztere volt, kijelentette: „Európának új kezdetre van szüksége az ukrán feszültségek miatt.” Sajnálkozott amiatt, hogy azok a lehetőségek, amelyek az 1989-es év változásai nyomán olyan ígéretesek voltak, nem lettek kihasználva. Genscher azt is hangsúlyozta, hogy haladéktalanul össze kellene ülnie a NATO-Oroszország Tanácsnak.

(A NATO-Oroszország Tanács a Hidegháború befejezése után jött létre, mint tárgyalási fórum. A Nyugat és Oroszország a közös fenyegetettségekre, a közös érdekek alapján akartak együttes választ találni. Az együttműködésnek ezt a formáját a szkeptikus megfigyelők látszattevékenységnek tekintették. Az ukrán konfliktus és az Oroszország ellen beindított szankciók arra utalnak, hogy a szkeptikusok nem ok nélkül kételkedtek. De az sem vonható kétségbe, hogy a politikai párbeszéd folytatására szükség van, különösen az olyan kiélezett nemzetközi helyzetben, amilyen a jelenlegi. Ezért Genscher-nek a NATO-Oroszország Tanács összehívására vonatkozó kezdeményezését csak üdvözölni lehet.)

Eric S. Margolis, a New York Times és számos más tekintélyes amerikai lap vezércikkírója számol be[1] arról, hogy többször is készített interjút Moszkvában Eduard Shevardnadze-val, a Szovjetunió külügyminiszterével, aki elmondotta neki, hogy Gorbacsov és Shevardnadze titokban megállapodott George H.W. Bush amerikai elnökkel és legfőbb stratégiai tanácsadóival (köztük James Baker külügyminiszterrel), hogy a Szovjetunió visszavonja csapatait Kelet-Európából és a balti államokból. Ezért cserébe az Egyesült Államok kötelezettséget vállalt arra, hogy a NATO-t nem terjeszti ki Kelet-Európára, illetve bárhol másutt az orosz határok közelébe.

Margolis ehhez hasonló módon nagy fontosságot tanúsít annak, hogy Gorbacsov azt is elutasította, hogy felhasználja a szovjet fegyveres erőket a Szovjetunió felbomlásának a megakadályozására.

A szovjet-vezetők meg voltak róla győződve, hogy megbízható és kötelezőerejű megállapodást kötöttek. Ez a feltételezésük tévesnek bizonyult. A Bill Clinton, a George W. Bush és a Barack Obama kormányzat folyamatosan megszegte a befolyási övezetekre vonatkozó eredeti megállapodást és megkezdte az amerikai hatalom kiterjesztését Oroszország határai irányába. A legutóbbi NATO előnyomulás – az oroszbarát ukrán kormányzat megbuktatása – olyan ügyetlen és meggondolatlan lépés volt, amely csaknem kirobbantotta a harmadik világháborút. Washington számára ellenállhatatlan csábítást jelentett a meggyöngült Oroszország továbbgyöngítése és korábbi csatlós államainak a saját hegemóniája alá helyezése. Gorbacsovot pedig a neokonzervatív és neoliberális elit köreiben kigúnyolták, mint ‘naiv idealista, aki a keresztény erkölcsöt komolyan vevő Jimmy Carter szovjet változatának tekinthető’.

25 év múltán Amerika már visszavonta a szóbeli megállapodások során tett ígéreteit. Washington elhatározta, hogy aláássa az Orosz Föderációt és folytatja további feldarabolását. A neokon elit olyan kisebb hatalomnak tekinti Oroszországot, amely már nem méltó a tiszteletre. Gorbacsovnak pedig látnia kell, hogy mindaz, amire törekedett, az hamuvá vált, és honfitársai őt teszik felelőssé a Szovjetunió összeomlásáért.

[1] http://ericmargolis.com/2014/11/eddy-chevvy-gorby-and-the-fall-of-the-wall/

A lap szövege szerzői jogvédelem alatt áll, felhasználni csak pontos forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.

Reklámok