Az amerikai sajtó Putyin-elnök beszédéről

A Washington Post 2014. október 24-én így fogalmazott:

„Világossá téve, hogy a Kremlnek nem áll szándékában visszakozni a Hidegháború óta legmélyebb orosz-nyugati válságtól, Vlagyimir Putyin orosz elnök egy szenvedélyes beszédben, amely az egyik legamerika-ellenesebb volt abban a 15 évben, amelyben ő volt Oroszország legfőbb vezetője, azzal vádolta pénteken az Egyesült Államokat, hogy megpróbálja átformálni az egész világot a saját hasznának megfelelően.”

Peter Hart, a FAIR Magazin elektronikus változatában nem vonja kétségbe, hogy Putyin valóban erősen kritikus volt az amerikai külpolitikát illetően, de felszólította a Washington Post-ban megjelent cikk szerzőit: vizsgálják meg konkrétan, mit is állított Putyin? Az Egyesült Államok fővárosában megjelenő Post a Valdai Vitaklub záró-rendezvényén elhangzott Putyin beszédet tömören „az orosz elnök Amerika-ellenes retorikája keserű kivonatának” nevezte. Megállapították, hogy „komor, de őszinte beszéd volt, amely szemrehányást tett az Egyesült Államoknak, mert kihasználta a Hidegháború utáni hatalmi helyzetét, hogy diktálja a világ többi része számára a félrevezető és előnytelen feltételeket. Putyin az Egyesült Államokat hibáztatta a terrorizmus világméretű növekedéséért, a globális fegyverkezési verseny folytatásáért és a nemzetközi biztonság rosszabbodásáért.”

 „Minduntalan ámulatba ejt, ahogy partnereink újból és újból elkövetik ugyanazokat a hibákat.” – mondta Putyin, azzal vádolva az Egyesült Államokat, hogy „megdöntve a fennálló rendet Szíriában, Líbiában, Irakban és Afganisztánban, valósággal szaporítja a terroristákat”.

„Miért lázító Amerika-ellenesség azt feltételezni, hogy az Egyesült Államok olyan egypólusú világrendet szeretne, amelyben egyedül ő parancsol?” – kérdezi Peter Hart, azt tudakolva, hogy „ki az, aki kétli, hogy nem pontosan így gondolkodik az amerikai hatalmi elit?”.

A New York Times 2012. augusztus 26-i számában részletesen írt arról, hogy az Egyesült Államokat is felelősség terheli a globális fegyverkezési verseny folytatódásáért: „US Arms Sales Make Up Most of Global Market” (Az USA fegyverkereskedelme teszi ki a globális piac túlnyomó részét.) Egy másik amerikai lapban – a Defense News 2014. július 19-i számában – olvasható, hogy „US Doubles Down on Foreign Military Sales” (Az USA megnövelte külföldi katonai eladásait). Tehát nemcsak Putyin állítja, hogy az Egyesült Államok a világszintű fegyverkezési verseny meghatározó szereplője, hanem tekintélyes főáramlatú amerikai lapok is.

Az amerikai-orosz kapcsolatokban kulcsfontosságú a nukleáris fegyverkezés kérdése. A New York Times 2014. szeptember 21-én számolt be arról, hogy az Egyesült Államok tervbe vette nukleáris fegyverkészletének a növelését „az atomfegyverek országos modernizációjának beindításával”, amely több mint ezermilliárd dollárba kerülhet.

Az amerikai Bristol-ban (Connecticut) megjelenő The Bristol Press a tények gátlástalan mellőzésével és kifordításával, azt írja, hogy Putyin a külföldi újságírók udvarias kérdésére – amit Oroszország ukrajnai agressziójával kapcsolatban tettek fel – „a hazugságok, összeesküvési-elméletek és az alig leplezett agresszióval való fenyegetés mérgezett keverékével válaszolt, mindenekelőtt az Egyesült Államok iránti nehezteléstől eltelve”.

A „Putinoia on full display” (A putyinmánia teljes valóságában) című írás szerzői elmulasztják felsorolni, hogy konkrétan Putyin milyen „hazugságokat” mondott. A Washington Post is mellőzi „a hazugságok, összeesküvési-elméletek és alig leplezett fenyegetések” felsorolását, ehelyett látszólagos objektivitással csak idéz tőle néhány mondatot: „Az Egyesült Államok által kialakított egypólusú világ egyszerűen a más népek és országok feletti diktatúra igazolásának az eszköze”.

Putyin szerint Washington világszintű káoszt idézett elő, összeesküdve forradalmak szítására, beleértve az ukrajnai konfliktust is, mert a kijevi hatalomátvételt ő fegyveres államcsínynek tekinti. Bizonyított ténynek tekinthetjük, hogy Ukrajnában Washington támogatta egy demokratikusan megválasztott kormányzat fegyveres erőszakkal történő megbuktatását, akár államcsínynek nevezzük, akár valami másnak.

Azért foglalkoztunk az idézett újságcikkekkel, mert szemléltetni akartuk, hogy még tekintélyes és főáramlatúnak tekinthető sajtótermékek sem veszik maguknak a fáradtságot, hogy ha mérgező hazugságokra és összeesküvési elméletekre hivatkoznak, akkor ezt legalább minimális bizonyítékokkal alátámasszák.

Advertisements