Mit jelent ma a liberalizmus?

Ma, a liberalizmus, a pénzvagyonnal rendelkező kevesek számára a többség szabadságával való korlátlan visszaélés szabadságát jelenti. A liberalizmus történelmileg az abszolút uralkodóval és a tekintélyuralmi rendszerrel szemben a polgári szabadságjogokért való küzdelmet, az egyéni emberi jogok és politikai szabadságjogok védelmét, a szólás, a sajtó és a gyülekezési szabadság megvalósítását jelentette. Ezek a klasszikus liberális elvek és jogok ma már minden demokratikus rendszerben érvényesülnek: legyen az keresztény, nemzeti, konzervatív, vagy szocialista-szociáldemokrata irányzatú. A klasszikus liberalizmus tehát a XXI. században általánosan elfogadottá vált és mindennapi életünk természetes részét képezi.

Kép: totur2u.net; "The Acid Burns Through - Requiem for Neo Liberalism"

Kép: totur2u.net; “The Acid Burns Through – Requiem for Neo Liberalism”

Ma csak úgy lehet számon kérni egy legitim politikai vezetőn a liberalizmust, ha nem mondom meg, hogy mit értek alatta. Attól még nem tagadja meg valaki az emberi jogokat és politikai szabadságjogokat, ha a csődbe jutott pénzalapú társadalommal szemben egy munkaalapú társadalmat ajánl. A baloldali liberálisok a liberalizmuson a pénzhatalmi világelitnek azt a szabadságát értik, hogy korlátlanul visszaélhet az értéktermelő munkát végzők szabadságával. A szabadsággal való visszaélés szabadsága valójában a pénz diktatúráját valósítja meg, amely minden tekintetben elsőbbséget ad az önző magánérdeknek a közérdekkel szemben. A 99% érdekeit az 1%-kal szemben ma egyetlen erő képes védelmezni: ez a közhatalom, azaz a demokratikus elvek alapján működő állam.

Egy demokratikusan legitimált kormányzat által irányított állam csak akkor képes a közérdeket érvényesíteni, ha a szervezett magánhatalommal szemben kellő anyagi bázissal rendelkezik. Természetesen rendelkeznie kell a népszuverenitáson nyugvó alapvető államhatalmi jogosítványokkal is, amelyeket nem szabad átadnia az alulról nem ellenőrizhető nemzetközi bürokratáknak. Ez utóbbi is lényegében megkönnyíti a pénzhatalmi világelit számára a szabadsággal való visszaélés szabadságát, vagyis azt a visszaélést, amit ő ma liberalizmusnak nevez. Ezzel szemben, ha a közérdek védelmében egy demokratikusan legitimált kormányzat munkaalapú társadalmat akar, ahol a munkája eredményével nem az uzsorás pénzhatalom rendelkezik kizárólag, hanem az is, aki ezt a munkát elvégezte, akkor ez semmiféleképpen nem lehet a klasszikus szabadságjogok megtagadásának minősíteni. Ezért aki ma a liberális állameszme megtagadását kéri számon bárkitől, annak először meg kellene pontosan határoznia, hogy kinek a szabadságát érti ő ma liberalizmus alatt. Az értékteremtő munkát végzők szabadságát, vagy pedig a pénzhatalmi világelit korlátlan szabadságát a hatalom gyakorlására?

A vagyon hatalom. A pénzhatalmi világelit pedig ragaszkodik ahhoz, hogy korlátlan szabadsága legyen a mások szabadságával való visszaélésre. Ez nem liberalizmus; ez valójában az eredeti értelemben vett liberalizmusnak a halála.

A lap szövege szerzői jogvédelem alatt áll, felhasználni csak pontos forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.

Advertisements