Putyin beszéde 2013. szeptember 19-én /Valdai Nemzetközi Klub/

A Valdai Nemzetközi Klub 2013. szeptember 19-i tízedik tanácskozásán – amelyre a Novgorod közelében lévő üdülőövezetben került sor – Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelemreméltó beszédet tartott. A Nyugat kulturális hanyatlását szimbolikusan arra vezette vissza, hogy minden téren egyenlővé tették a Sátánt az Istennel: a gyermekeket nevelő családot a végbélfetisizmussal, gyermekek felnevelését a magzatelhajtással, a politikát a pedofíliával, a békét a háborúval, a demokráciát a bankárfeudalizmussal.

Putyin szerint Európának ez a hanyatlása keresztény gyökereinek a megtagadására vezethető vissza. A nyugati civilizáció a keresztény értékrendre épült. A keresztény hagyományaikat elutasító államokban megtagadják a nemzeti, a vallási, a kulturális, sőt még a nemi identitást is. Egy sokgyermekes család egy szintre került az azonos neműek partneri kapcsolatával. Ez a politika egyenlőségjelet tett az Istenben és a Sátánban való hit közé. Számos európai országban vonakodnak az emberek vallási hovatartozásukról beszélni, mert félnek. Európában beszüntették a keresztény ünnepnapok megünneplését, vagy átnevezték őket, mintha szégyenkezni kellene a vallási ünnepek miatt. Így ezeknek a mélyebb erkölcsi jelentése rejtve marad. Ezek az államok megkísérlik más országokra is rákényszeríteni ezt a modellt. Putyin szerint ez közvetlen út a hanyatláshoz és a kultúra elsilányosodásához. Ennek következménye a Nyugat mély demográfiai és erkölcsi válsága.

“Mi lehetne a nyugati társadalom erkölcsi válságának az erősebb bizonyítéka, mint az, hogy elveszíti a reprodukciós képességét az élet továbadására?” – tette fel a kérdést Putyin, hozzátéve, hogy ma már csaknem valamennyi fejlett nyugati ország – még tömeges bevándorlással is – képtelen népességének a pótlására.

Olyan erkölcsi értékek nélkül, amelyek a keresztény és más világvallások értékrendjén alapulnak, olyan normák és erkölcsi szabályok nélkül, amelyek évezredek alatt fejlődtek ki, az emberek elkerülhetetlenül elveszítik méltóságukat, és embertelenné válnak. Ezután így folytatja Putyin:

“Helyesnek és természetesnek tartjuk ezeknek az erkölcsi, keresztényi értékeknek a megvédését és megőrzését. Tisztelni kell egy kisebbség önrendelkezési jogát, de a többség jogát sem lehet és szabad kétségbe vonni. A Nyugaton láthatjuk a nemzeti hanyatlás folyamatát, nemzetközi szinten pedig azt a kísérletet, amely az egypólusú, egységes világ modelljét, az Új Világrendet akarja bevezetni, amely relativizálja és megszünteti a nemzeti jogi intézményeket és a nemzeti szuverenitást. Egy ilyen egypólusú, egységes világban nincs hely többé a szuverén államok számára. Egy ilyen világnak vazallusokra van szüksége. Történelmi szempontból nézve az egypólusú világ (az amerikai imperializmus világa) a saját önazonosság és az Isten által teremtett sokféleség feladását jelenti. Oroszország azokkal lesz, akik síkraszállnak azért, hogy a fontos globális döntéseket közös elvek alapján hozzák meg, ne pedig egyes államok, vagy államok egy csoportja érdekeinek megfelelően.”

Putyin beszédében érezni lehetett egyik tanácsadójának, Alexander Dugin-nak a hatását. Dugin ellenzi a globalizációt és azt akarja, hogy a nagy geopolitikai régiók (Európa, Észak-Amerika, Oroszország, Kína és a többiek) valamennyien függetlenek maradhassanak és önállóan fejlődhessenek. Mind Putyin, mind Dugin fontosnak tartja, hogy Európa kiszabadítsa magát Amerika hegemóniája alól. Maradjon szabad Amerika és élje a saját életét úgy, ahogy kívánja, túl az Óceánon, de abba kell hagynia, hogy beavatkozzon a tengerentúli régiók életébe és rájuk kényszerítse saját életmódját és értékrendjét.

Putyin saját hazáját az Új Világrend elleni ellenállás lehetséges támaszpontjának tekinti. Azokkal kíván szövetkezni, akik elutasítják az Egyesült Államok hegemóniáját. Putyin abban bízik, hogy Oroszország meglévő nukleáris védőernyője elég lesz ahhoz, hogy megvédje hazáját a világ seriffjének az erőszakos jogrendjétől.

Magyar szempontból Putyin beszédében az a mélyen elgondolkodtató, hogy a Nyugat elárulta a Nyugatot, megtagadta saját érdemi demokráciáján alapuló korábbi értékrendjét, amely két pilléren: a keresztény kultúrán és a görög-római hagyományon nyugodott. Az európai kultúra csúcsteljesítménye a szociális piacgazdaság és a jóléti állam volt. Ez a legszebb katedrális, amit az európai népeknek kétezer év alatt sikerült létrehozniuk. Ebből pedig az következik, hogy ha vonzó volt a Nyugat korábban, és ‘szemünket Párizsra kellett vetni’, mostanra már változott a helyzet. A nyugat eredeti értékeit kell saját túlélésünk érdekében az elfajzott Nyugattal szemben megvédeni. Ezért szembe kell szállnunk a jelenlegi Nyugat enervált, morbid és dekadens kultúrájával. Napjaink történelme azt sugallja, hogy vigyázó szemünket egyre inkább Kelet felé kell fordítanunk.

A lap szövege szerzői jogvédelem alatt áll, felhasználni csak pontos forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.

Reklámok