Interjú Drábik Jánossal

Drábik János, író, jogász és közéleti személyiség, aki nem mellesleg az összeesküvés elméletek szakértője. Június 12.-én ő is vendégszereplője lesz „A világ jövőképe” konferenciának, arról kérdeztük, hogy milyen témákra lehet tőle számítani az előadáson, illetve a jelenlegi piaci helyzetről érdeklődtünk.

Drábik úr, az Európai Unió, a fennállásának a legnagyobb válságát éli meg ezekben az időkben. Látható volt ez a fajta összeomlás, vagy nem lehetett megjósolni, esetleg a radikális változtatásokat ilyen helyzetben könnyebb bevezetni, és ez egy mesterségesen kreált szituáció?

Az Európai Unióról nekem személy szerint az a véleményem, hogy fölösleges intézmény, mert ami jót és szépet el lehet róla mondani (pl. a munkaerő, az árúk, az információk és a tőke szabad áramlása, a határok légiesedése), ahhoz nem kell egy ilyen nemzetek felett álló birodalmi struktúra. Az EU nemzetek feletti bürokrata vízfejjé alakult át, amely rengeteg pénzt emészt fel. Annak érdekében sincs szükség az EU-ra, hogy gazdaságilag versenyképes maradjon. Nem igaz az az állítás, hogy minél nagyobb valami, annál hatékonyabb, annál jobb. Az Unió mögött nagyhatalmú érdekcsoportok vannak, amelyeknek az a szándéka, hogy minden áron fenntartsanak egy olyan rendszert, amely elősegítheti az egy-központból irányított világrendszer létrehozását. Sokan azt mondják, hogy a „globális részvénytársaság” létrehozására törő érdekcsoportok létezése puszta paranoia és nincsenek világuralomra törő érdekcsoportok.

 Montreálban viszont a napokban tanácskozott a CFR (a Council on Foreign Relations) elnevezésű tekintélyes szervezet vezérkara. Ez a háttérhatalom egyik legnagyobb szervezete a világon. A montreal-i tanácskozáson Zbigniew Brzezinski arról beszélt, hogy veszélybe került az egyközpontból irányított világrend – az új világrend – létrehozása egyrészt azért, mert az emberiség öntudatra ébredt és kezdi érteni, mi történik körülötte, másrészt azért, mert a világ elit megosztott, és legfelső köreiben éles hatalmi harc dúl. Tagjai számos fontos kérdésben nem értenek egyet. Nem tudtak megegyezni abban, hogy a jelenlegi pénzuralmi rend csillagászati hozama felett ki rendelkezzék. Élesen eltérnek a jövőről alkotott elképzelések is, pl. maradjon-e a dollár vagy ne maradjon, s ha kivezetik a dollárt, akkor gyors vagy lassú legyen ez a folyamat. Nyitott az is, hogy mi legyen az új világvaluta fedezete, melyik intézmény lássa a központi bankok központi bankjának a szerepét. Jelenleg a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankja, a BIS a globális központi bank. De felmerült az az elképzelés is, hogy a Nemzetközi Valutaalap töltse be ezt a szerepet. Sok más fontos kérdés is még válaszra vár, s emiatt rendkívül nagy a feszültség.

A görög-dráma véget ért, de egyáltalán nincs könnyebb helyzetben az unió. Azért, hogy megakadályozzák azt, hogy esetleg még egy ország a görögök sorsára jusson, ezért az EU 27 tagállama megegyezett abban, hogy egy 500 milliárd eurós hitelalapot állítanak össze, amit az Nemzetközi Valutaalap 250 milliárd euróval toldott még meg. Rengeteg elemző azt mondta, hogy ez egy hamvába halt ötlet, hisz nincs az EU-nak 500 milliárdnyi mozgósítható pénze, ha bankópréssel állítanak elő egy ekkora tőkét, az nagyban leértékelheti a közös európai valutát. Mégis miért tették meg ezt a lépést?

Az Európai Unió korábbi versenybiztosa, Neelie Kroes, buzgó szorgalommal engedélyezte a tagállamoknak, hogy az állami kibocsátású pénzeket (amelyeknek az adóbevétel a fedezete) odaadhassák a bankoknak. Ezeket az állami támogatásokat, bankmentő csomagokat, gazdaság élénkítő hiteleket elsősorban a pénzügyi és gazdasági válság kezelésére szánták.  Nem kevesebb, mint 4100 milliárd euró állami pénz kibocsátására adott Brüsszel engedélyt. Ezzel csak azt akartam érzékeltetni, hogyha az EU-nak, illetve a pénzügyi struktúráknak van rá szükségük, akkor bármikor lehet állami pénzt kibocsátani, de amikor a termelőágazatokat kéne megsegíteni, akkor nem lehet ugyanezt a műveletet végrehajtani. Görögországnak mindig a körül mozgott a nemzeti össztermékhez, a GDP-hez viszonyított államháztartás hiánya, mint  jelenleg. Furcsa módon ez eddig senkit se zavart különösebben. Most azonban a befektetők hirtelen ’elvesztették a bizalmukat’. Ez a mesterséges ’pánikba-esés’ valószínűleg azért alakult ki, hogy az eurózóna erősebb tagállamaiból ezzel a módszerrel csapoljanak le további euró milliárdokat. A görögökön keresztül valójában az egész eurózónát shortolták meg a pénzvilág vezető spekulánsai. Ugyanazok az elit érdekcsoportok felelősek a pénzügyi rendszer összeomlasztásáért, akik, most az euró meggyöngítése érdekében spekuláltak; kikényszerítettek Amerikából 4500 milliárd dollárt, Európából, pedig 4100 milliárd eurót. Ennek következtében az államok és kormányok többsége erején felül eladósodott, és a maastrichti szerződésben foglaltakat (a költségvetési hiány nem lehet 3, a külső adósság pedig 60 százaléknál nagyobb) szinte senki nem tudja ma már az EU-ban betartani. Ezért biztos, hogy alapjaiban fog megváltozni az EU, hiszen minek egy olyan rendszer, amelynek a szabályait senki se tartja be?

Ez érthető, de a 750 milliárd euróval mi fog történni?

Ez is azokhoz a pénzügyi érdekcsoportokhoz fog kerülni, amelyeket együttesen transznacionális pénzkartelleknek tekinthetünk.  Ők alakították át a világ pénzrendszerét globális játékkaszinóvá és fújták egymás után a spekulációs pénzbuborékokat, hogy aztán a megtervezett kipukkasztásukból horribilis összegeket tegyenek zsebre. A pénzügyi válság kirobbantása és a bankmentő intézkedések is őket gazdagították. A jelenlegi pénzügyi és hatalmi viszonyok koordinátái között szinte alig van más lehetőség. Akik azt mondják, hogy mindez paranoiás elképzelés, azok nyugodtan nézzenek a számok és a tények után. A pénzhatalom birtokosai e pénzügyi anarchiával akarják rákényszeríteni az emberiségre az egy-központú világrendszer elfogadását, amely a pénzuralmi világrend modernizált változata lenne. Ebben a világszintű pénzdiktatúrában már nem lenne pénzügyi összeomlás, gazdasági világválság, vagy világháború. A jelenlegi konfliktusokkal teli világból megszületne a globális ’law and order’, a jog és a rend uralma, a tartós béke állapota. Káoszból a rend!

Ön azt említette, hogy az emberek kezdenek az öntudatukra ébredni. Mennyi esélye van egy harmadik világháború kirobbanásához? A társadalmi elégedetlenség sokszor vezet olyan helyzetekhez, ami a legvégén háborút szül.

Ez országonként is más, de a világtörténelem azt igazolja, hogy ilyen válsághelyzetekben sokkal könnyebben kitörhetnek helyi háborúk. Nem lehet azonban kizárni egy világméretű háború lehetőségét sem. Sajnos számolni kell egy ilyen háborúval. Az Irán elleni katonai felvonulás is magában hordoz ilyen fejleményt, mint reális lehetőséget.  Az eddigi egy amerikai repülőgép-anyahajó helyett már kettő van az Irán melletti vizeken. De további hadihajók is a Perzsa öböl térségében tartózkodnak. Más súlyos problémák is vannak. Az Egyesült Államok pénzügyi rendszere rendkívül sebezhetővé vált. Ha most omolna össze a dollárrendszer, akkor amerikaiak további milliói kerülhetnének az utcára. Ez tüntetésekhez, utcai zavargásokhoz is vezethetne. Számításba kell venni, hogy jelenleg több mint 200 millió amerikainak van lőfegyvere (az alkotmány biztosítja a fegyverviseléséhez való jogot). Ennyi kézifegyvert részben úgy lehet semlegesíteni, hogy korlátozzák a lőszerellátást, vagyis a fegyverek tulajdonosai nem tudnak lőszereket vásárolni. Folyamatban van az ENSZ keretében olyan nemzetközi megállapodás tető alá hozása, amely betiltaná, illetve erősen korlátozná a kézifegyverek forgalmát és birtoklását (A Small Arms Treaty megkötését amerikai részről Hillary Clinton külügyminiszter szorgalmazza.). Az uralkodó elit nem tudta törölni az alkotmányból a fegyverviseléshez való jogot. El tudta viszont fogadtatni, hogy a nemzetközi szerződések felülírhassák az alkotmány rendelkezéseit. Kína miatt sem lehet gyorsan felszámolni a dollár-rendszert. Kína 2,5 trillió dollár valutatartalékkal rendelkezik (1 trillió itt ezermilliárd), ezt pedig nem lehet súlyos pénzügyi, gazdasági és katonai következmények nélkül gyorsan elinflálni.

Oroszország mindeközben szép csendben szövögeti a keleti-unió alapjait, és úgy néz ki, hogy a vámunió az ázsiai térség bizonyos országaiban még idén létrejöhet. Megint kétpólusú lesz a világ?

Ez már több éve tartó folyamat, s az együttműködés szervezeti keretei is létrejöttek. Működik a SCO (Shanghai Cooperation Organisation), a Sangháji Együttműködés Szervezete, amelynek Kína, Oroszország és India is rendes tagja. Vannak továbbá úgynevezett megfigyelő státusszal bíró országok, mint például Irán.  A világ legnépesebb országai, a világ legnagyobb területű országával – Oroszországgal –  egyetemben, meg tudják oldani, hogy az euró-atlanti hatalom, a Nyugat ellenpólusa legyenek. Lényegében már ma is betöltik ezt a geopolitikai funkciót. Az Egyesült Államok ma még a világ első számú katonai hatalma, de az amerikai ipari termelés döntő részét a nemzetek feletti pénzkartell külföldre telepítette, offshore-olta, Amerika ma már a gyártóipar, az iparcikktermelés területén aligha tudna megállni a saját lábán. A Nyugat szupergazdag bankárai – a pénzügyi világelit struktúrái – Kínát még nem tudták ellenőrzésük alá vonni. A világ legnépesebb és iparilag leggyorsabban fejlődő országa rendkívül sikeresen működik kínai kibocsátású és hazai termelőmunkával fedezett pénzzel immáron több évtizede. Indiában pedig az egyre képzettebb, milliárdos nagyságrendű munkaerő teljesítménye nyújtja a fedezetet az ottani pénzhez. Ezek a régiók megállnak a saját lábukon. Nyugaton viszont a magánpénz-monopólium kamatmechanizmussal működtetett rendszere olyan mértékben eladósította a gazdasági élet szereplőit, az államokat, a vállalatokat és az egyes embereket, hogy a gazdasági élet szinte megbénult az egyre növekvő eladósodás súlya alatt.

Mik Magyarország esélyei? Orbán Viktor inkább Kína és Oroszország felé hajlik, mintsem az Európai Unió felé.

Az Európai Unió kiszolgáltatott helyzetbe hozta Magyarországot. Az EU fejlettebb országai piacszerzésre használták, és versenyképtelen helyzetbe szorították mind a magyar ipart, mind a mezőgazdaságot. Az európai bankrendszer folyamatos és megtervezett eladósítással, a kamatok magasan tartásának kikényszerítésével, évről-évre nagyobb arányban szívja el a magyar munka eredményét. A jelenlegi magántulajdonban lévő hitelpénzrendszer hátrányos Magyarország számára. Az EU tagállamainak is át kellene térniük a munkaalapú fedezett pénzzel való működésre. E célból vissza kellene állítani a közpénzrendszert a magánpénzrendszer monopolhelyzetének a felszámolásával. Nem fenntartható növekedésre, hanem fenntartható erőforrásokra van szükség, az emberiség életterének a megőrzésére. Az emberiség jövőjét a pénzuralmi világrendről a társadalmi igazságot érvényesítő harmonikus világrendre való áttérés biztosíthatja.

 További részleteket tudhat meg „A világ jövőképe – a XXI. század hadszíntere – a tőzsde.” konferencián.

Advertisements